3.fejezet - Hol a táskám?

  - Szóval arra gondoltam, hogy mi lenne ha elmennénk vásárolni? - vigyorgott rám Bell. Azt hittem valami más ötlete lesz.
  - Drága egyetlen testvérkém. Elmondanád, hogy miből? - néztem rá gúnyosan mert ugye nem volt annyi pénzünk, hogy csak úgy elmenjünk vásárolgatni.
  - Aputól kérünk. - rántott vállat majd tovább ment. Én csak ott álltam és meg sem mozdultam. - Mi van már? - kérdezte türelmetlenül.
  - De apa biztos, hogy nem ad nekünk pénzt. - indultam el utána
  - Majd most szépen nézünk. Istenem csak nem hal bele abba, hogy a lányainak adjon pár ezer forintot egy cipőre. - forgatta a szemeit.
  - Ha te mondod. - mondtam és haza fele már szinte csendben mentünk. Otthon aputól kaptunk pénzt így eltudtunk menni végre venni valami normális cipőt. Igazából volt pénzünk de nem igazán szeretett apa költekezni amit megértek de azért néha zavaró.
Beültünk a kocsiba és elindultunk a közeli pláza felé ahol az utunk rögtön a kedvenc cipős boltunkba vezetett ahol Converse, Supra és DC cipőket árultak. Mi Bellával az ilyen cipőket bírtuk, csak ritkán vettünk fel magassarkút akkor is csak azért mert valami olyan helyre mentünk semmi másért.

Sok-sok cipő válogatás után megtaláltuk mindketten az igazit, de még volt annyi pénzünk, hogy még be ülhessünk a Mekibe kajálni és mivel én farkas éhes voltam fel is ajánlottam az ötletet drága ikertestvéremnek.

*Bella*

  -Ez nem lehet igaz. - néztem a mekibe besétáló fiúkra.
  -Mivan??? - nézett értetlenül.
  -Nézd! - mutattam a srácok felé.
  -Ez nem lehet igaz. - üvöltött. Én befogtam a száját majd ráordítottam hogy maradjon csendbe és a földre rántottam.
  -Mi volt ez? - beszélgettek a fiúk.
  -Nem tudom.. biztos egy rajongó.
A fiúk felénk vették az irányt.
  -Kússz! - kezdtünk a meki középen katonakúszásba a mosdó felé haladni.
  -Ez meleg helyzet volt. És ki az a nyomorék aki kifröcskölte a vizet.. Átázott a pólóm. - nézte a pólóját Allie.
Eszembe jutott hogy kint hagytam a táskámat.
  -Allie a táskám.. kimennél érte? - néztem óvatosan rá.
  -Van egy tervem. - futott ki a mosdóból a személyzeti öltözőbe..
Én szépen lassan füttyögve bementem utána.
  -Vedd ezt fel. - adott a kezembe egy takarító ruhát.
  -Minek ekkor felhajtás? Csak kimegyek és felkapom. - értetlenkedtem.
  -Vedd fel és kész !
Felvettem a ruhát és Allie elém tolt egy takarítókocsit.
  -És ez mind egy táska miatt.. - sóhajtottam.
Szép halkan kisétáltam de a táskámat sehol se láttam.
  -Takarítás takarítás. - ordítottam.
  -Bell a takarítók nem kiabálnak Azok a fagyisok ! - kiabált rám Allie.
A táska sehol se volt.. így hát vissza vettem a ruhámat és hazamentünk.. mert abba volt a pénz is..
  -Ez meleg helyzet volt ismét. - nevettünk össze Allievel.

*Allie*
Haza sétáltunk gyalog, mert a kocsikulcs is a táskába volt amit kitudja, hogy ki vitt el. Már csak reménykedünk benne, hogy visszakapjuk. Ahogy hazaértünk a szőkeséget azaz Kitty-t találtuk a nappaliba.
Csak hogy idegesítsük Bella elkezdett egy szőke nős viccet mesélni nekem.
  - Allie. Miért ilyen rövidek a szőke nős viccek? - kérdezte tőlem Bell.
  - Nem tudom Bell. Mért? - kérdeztem vissza. Persze csak azért, hogy idegesítsük a csajt.
  - Azért, hátha ők is megjegyzik. - nevettünk fel mire a bátyánktól egy amolyan " meghaltok " tekintetet kaptunk válaszul.
  -Ne is figyelj rájuk. - karolta át Josh. -Amúgy meg te is szőke vagy.
Mindenki röhögni kezdett. Ő vállat vonva válaszolt neki.
 - Az más. Én okos vagyok. - mondta majd egy nyelvnyújtás után felment a szobájába. Én utána mentem és azt láttam, hogy a gép előtt ül és valamit nagyon olvas. Eme ritka pillanat miatt oda mentem és én is elolvastam azt a nagyon érdekes dolgot ami rávette Bell-t, hogy olvasson. Ami nem más volt mint....