31. fejezet - Az én családom rosszabb

*Bella*
-Igen. - vágtam rá mivel Louis megkért, hogy mondjam. Ő csak mosolygott majd én felmentem az emeletre mert fáradt voltam. Éppen az ágyon feküdtem és gondolkoztam mikor bekopogott valaki az ajtón.
Nem az jött akire számítottam. Louis apukája volt.
  -Szia. - ült le mellém, Louis ágyára.
Én csak mosolyogtam és észre se vettem hogy beszélgetésbe kezdtünk.
  -Hanyadik barátod Louis? - kérdezte kedvesen.
  -Lehet hogy fura de az első. - mondtam büszkén.
  -Nem fura. Sőt tisztellek ezért hogy nem állsz össze minden veled szembe jövő pasival. - nézett végig rajtam.
  -Köszönöm. - mondtam halkan.
  -Csak mert híres elég sokan kihasználták már. Remélem te nem ilyen vagy.
  -Nem.. én igazán szeretem. - mondtam őszintén.. lehet hogy azt megjátsszuk hogy együtt járunk de azt őszintén mondom hogy szeretem.
  -Én is szeretlek. - mosolygott az ajtóból Louis.
  -Akkor magatokra hagylak fiatalok. - állt fel az ágyról Mark.
Louis csak odajött és az ágyra huppant.
  -Csak mondom. A zaj elől nem tudsz menekülni. Mindenhol ott van. - mosolygott.
  -Nem menekülök csak..
  -Csak?
  -Mind egy. Az én családom kibírhatatlan.. vagyis a része.. akik jönnek. - tereltem a témát.
  -Mond a nevüket.. hátha megjegyzem. - nézett rám.
  -Őm.. Selena a nagynéném, neki a lánya Zoe aki 13 éves, Ben a nagybáttyám, neki a felesége Trixy, és a gyerekeik: Justin 19 és Jasmine 4 éves. Ők hatan jönnek két napra de olyan lassan fog eltelni hogy az huh.. - magyaráztam.
  -Aha.. Selena, Trixy.. - ismételgette halkan.
  -Kész a vacsi. - kiabálta Johanna a konyhából, a csorda egy emberként trappolt le a lépcsőn.. csoda hogy nem szakadt le. Hamar bekajáltunk nosztalgiáztunk is egy kicsit. Sok ari dolgot megtudtam Louisról.
  -Megyünk aludni. - fogta meg a kezem Louis.
  -Jóéjt. - mosolygott Lottie.
  -Nektek is. - mosolyogtam vissza mindenkire.
Louissal felsétáltunk és egymást váltva mentünk fürdeni majd aludni.

Reggel röhögésre és csattanásra keltünk. Louis ijedten ugrott ki az ágyból és futott ki az ajtón. Daisy feküdt a földön és nevetett a többiekkel.
  -Mit csináltok? - emelte fel Louis a húgát.
  -Ne aggódj már Lulu nincs semmi baj. - vágta rá a másik iker lány.
  -Ne hívj Lulunak. - tette le a húgát majd becsapta az ajtót.
Louis idegesen az ágyba vetette magát és a laptopjáért nyúlt.
  -Hány óra? - kérdeztem hunyorogva.
  -Egy óra. - mosolygott.
  -Mi van? Eddig aludtunk? Indulnom kell haza. - ugrottam ki.
Felöltöztem majd megkértem Louist hogy vigyen haza. Otthon már mindenki ott volt, beleértve Alliet is. Meg úgy mindenki mást.
  -Ez itt Louis Tomlinson? Vagy rosszul látok? - sikoltozott Zoe.
  -Szép nap elébe állunk. - engedtem el Louis kezét és a kanapéra ültem.

*Allie*

Ahogy hazaértem már mindenki otthon volt kivéve Bella. Gondolom elaludt mint ahogy általában szokott.
  -Allie. - futott oda hozzám Jasmine.
  -Szia prücsök. - pusziltam meg. Mindenkit üvözöltem.
  -Allison. Milyen szép lettél. - nézett végig rajtam Justin.
  -Te meg helyesebb. Csak nem gyúrsz? - néztem rá meglepődötten.
  -Nem. Én anélkül is jól nézek ki. - nevetett.
  -Merre voltál? - jött oda hozzám Zoe.
  -Egy barátomnál. - mondtam és lehuppantam a kanapéra ahol Josh ült és nézett valami zene csatornát.
Ahogy leültem pont beadták a fiúk egyik klippjét a What Makes You Beautifult. Zoe ahogy meghallotta elkezdett ordítani. Nem is tudtam, hogy szereti őket. Akkor itt gondok lesznek.
Vége lett a számnak és Bella lépett be az ajtón vele Louissal.
  -Ez itt Louis Tomlinson? Vagy rosszul látok? - sikoltozott Zoe.
  -Szép nap elébe állunk. - engedte el Louis kezét és mellém ült.
  -Mért késtél? - néztem gyanakodva rá.
  -Elaludtunk, és Dasisy elesett majd nevetett és arra keltünk fel. - magyarázta.. de én nem igazán értettem ez mit akar jelenteni.
  -Úristen úristen. Bella te ismered a többieket is? - sikoltozott Zoe.
  -Igen. - vágta rá.
  -Bemutatod őket is? - őrjöngött.
  -Allie is ismeri őket. Zaynnel jár. - amint kimondta elmenekült előlem.
  -Mi? Nem is igaz. - háborodtam fel.
  -Lécci Allieeeee!! - toporzékolt elöttem.
  -Zaynnél is ott a családja nem hívhatom el tőlük. - próbáltam elérni hogy ne akarjon velük találkozni. Ha Louis miatt így bepörgött akkor mi lenne ha a többiek is itt lennének. Négyszer ilyen pörgős lenne.
  -Nálam is. És bármikor rá ér Zayn. - jelentette ki Louis és Bella után futott a szobába.
  -A francba. Csak lássalak meg titeket. - dörmögtem magamba.
  -Szóóval? - integetett a fejem elött.
  -Még megfontolom. - próbáltam lerázni.
Nincs mese.. Zoe idegesítővé vált.. És még két teljes napom van velük.
  -Gyerekek ebéd. - kiáltozott Trixy nekünk. Két órakor ebédelünk? Furcsa.
Mindenki leült kivéve Louis és Bella. Ők sehol sem voltak.

Csatlakozzatok: https://www.facebook.com/groups/300492866718642/

30. fejezet - A fiúk családja

*Bella*
Louisnál alszok ma is. Beléptünk a házába és a kanapéra ültünk vagy én nem.. én Louis ölébe.
Elkezdte simogatni a hátam mikor megszólalt a telefonja. Felálltam hogy ki tudja venni a zsebéből. Két percen belül csalódottan rakta le.
  -Elöbb jönnek. - sóhajtott.  -Nem sokára itt lesznek.
  -És ez jó vagy rossz? - kérdeztem pártatlanul.
  -Ez nézőpont kérdése. Addig is. - be sem befejezte csak megcsókolt és a kanapéra lökött. Ő volt felül én pedig alatta. Már egy ideje csókolózhattunk mikor valaki krákogni kezdett. Szerintem mindent láttak.. ugyanis többen voltak.
  -Anya, apa, és lányok. - ugrott fel rólam Louis és egyenként megölelt mindenkit.
  -Csókolóm. - intettem zavartan.
  -Szia drágám. Johanna vagyok Louis anyukája tegezz csak minket. Ő pedig Mark az apukája. És ők a húgai: Lottie, Félicité, Daisy és Phoebe. - mutatott sorba mindenkire.
  -Nahát nekem is van ikertesóm. - hajoltam le a lányokhoz.
  -Valóban? - csodálkoztak.
  -Igen majd bemutatom valamikor. - fogtam meg a vállukat.
Nahát én idióta be sem mutatkoztam.
  -Elnézést. Én Bella vagyok. - fogtam kezet a szüleivel.
  -Gondolom Louis barátnője vagy. - mosolygott az apukája.
  -Igen. - vágta rá gyorsan Louis. - Menjetek fel.. ott pakoljatok ki. - mutatott az emeletre.
  -Melyik szobába? - nézett a legnagyobb lány.
  -Amelyikbe van hely. - nevetett Louis. - Bármelyikbe.. de az enyém tabu.
Az egész családja az emeletre vonult fel.
  -Kérlek kérlek kérlek!! Ne árulj el. Csak elöttük ne. - térdelt le elöttem.
Az egyik iker lány ácsorgott majd ijedten kiabálni kedzett.
  -Anyuuu!! Louis megkérte a kezét. - kiabálta.
  -Nem kértem meg a kezét. - ráncolta a szemöldökét.
Louis szorosan átölelt és a fülembe súgta: -Nem szeretik ha olyan lánnyal csókolózgatok akivel nem járok.
  -Rendben. - sóhajtottam.
  -Louis kicsim. - jött oda Johanna.
  -Anyu. - szólt rá.. gondolom a 'kicsim' jelző miatt.
  -Bocsi. Szeretitek a rántott húst? - nézett ránk.
  -Azt mindenki szereti. - nézett értetlenül Louis.
Mindenki a nappaliba vagy épp a konyhába zajongott.
  -Ezért költöztem el. - nevetett.
  -Nekem ez túl zajos. - néztem körül.
  -Te magad hangosabb vagy mint ők együtt.
  -Akkor holnap átjössz. Megnézed az én családomat. Meg fogod bánni. - nevettem majd Lottie mellé ültem.
  -Tényleg Louissal jársz? - mosolygott.

*Allie*

  -Figyi. Csak nyugi. - mosolygott még rám bíztatóan Zayn. Én bólintottam majd a kanapén ülve hallgattam, hogy mindenki üdvözöl mindenkit majd én is felálltam és oda mentem hozzájuk.
  -Anya, apa, lányok ő Allison. - jött oda mellém.
  -Csókolom, sziasztok. - intettem félénken.
  -Jajj tegezz csak minket. - mosolygott az anyja. - Egyébként és Patrícia vagyok de szólíts csak Trishanak. Ő itt Yaser és a lányok, Doniya, Waliyha és Safaa. - mutatta be Zayn testvéreit is.
  -Örülök, hogy megismerhetlek titeket. - öleltem meg mindenkit.

Hamar befogadtak engem jól elvoltunk. Tizenegy óra volt így még volt időm hazaérni. Trisha-val és Doniya-val a konyhába csináltunk épp ebédet és ott beszélgettünk a konyhába.
  -Apuék kérdezik mikor lesz kész az ebéd. - dugta be Zayn a fejét a konyhába.
  -Lassan de biztosan. - kacsintott Doniya és épp akkor készültünk el a kajával.
Leültünk az asztalhoz és akkor elkezdtek kérdezgetni rólam és a családomról.
  -Mondd Allie. Van testvéred? - kérdezte Yaser.
  -Van. Egy ikertestvérem. - mosolyogtam.
  -És mióta vagytok együtt Zayn-el? - kérdezte most Trisha. Köpni nyelni nem tudtam de az biztos, hogy félre nyeltem a vizet amit pont ittam.
  -Hát.. - kezdtem volna el de Safaa félbeszakított.
  -Meséljétek el, hogy hogy ismerkedtetek meg. - nézett ránk kíváncsi szemmel.
  -Allie szalagavatóján találkoztunk először. - mosolygott Zayn. Én visszagondoltam arra a napra. -És megfenyegetett ha nem megyek el tőle akkor megbánom. - mondta mire felnevettek a többiek. Szép kis este volt az biztos. - Utána másnap reggel mentünk a Star Bucksba kávézni és mikor beléptünk vitakozott a testvérével majd befutott az irodába. - nevetett bele a mesébe. - Aztán randizni hívtam ami emlékezetes volt mivel sok minden törént. - kezdte el mesélni. Mindenki csillogó szemekkel figyelte és néha néha belenevettek ahogy én is. Így vissza gondolva már elég viccesen hangzik.
  -Akkor elég emlékezetes volt az első randi. - mosolygott Doniya.
  -Az. - mosolyogtam én is.
  -Szóval pár hete vagytok együtt? - kérdezte mosolyogva mire Zayn rávágta, hogy igen. Jó tudni, hogy járunk.
  -Nekem viszont mennem kell mert hozzánk is jön a család. - mosolyogtam. Zayn kikísért az ajtóhoz.
  -Kedvelnek. - mosolygott rám. - Biztos ne kísérjelek haza?
  -Nem kell. Maradj csak velük. Holnap úgy is átjössz vagy jöttök nem? - mosolyogtam.
  -De. De az hosszú idő. - jött közelebb hozzám. Felnéztem rá. Igen még mindig volt vagy két fejnyi magasság köztünk.
  -Kibírod. - rántottam vállam majd elindultam volna ha nem kapja el a karom és nem ránt vissza egy csók erejéig.
  -Holnap. - döntötte homlokát az enyémnek és elindultam haza.

29. fejezet - Már csak két nap.

 Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 
*Bella*
 -Szia hercegnő. - kacsintgattak.
  -Mit mondtál? - ugrottam fel idegesen.
Louis mellém állt egy cólás pohárral a kezébe.
  -Her-ceg-nő - szótagolta.
  -Ne hívj így. - kiabáltam rá.
  -De hisztis valaki. - kacsintgatott majd Louis kezében lévő poharat kiütötte és a tartalma rám ömlött.
  -Hogy mért nem lepődök meg? - néztem Louisra. - Ne hívj hisztisnek! - kiabáltam a csávóra.
  -Mért mi lesz? Cica.. eljössz velem randizni? - fogta meg a kezem.
  -Ne akard tudni. - engedtem el a kezét.
  -Jajj a hercegnő megszúrkál a rózsaszín egyszarvúinak a szarvával de félek. - mondta nyálas hangon.
Én ökölbe szorítottam a kezem és egyenesen orrba vágtam, ha jól hallottam reccsent is egyet de a lényeg hogy vérezni kezdett.
  -Nem kell ide egyszarvú. - mondtam gúnyosan.
  -Te megőrültél? - kapott az orrához.
  -Elmondtam elsőre szépen, nem értetted meg hát sajnállak. Sziasztok. - mosolyogtam bájosan.
Kiléptünk a gyors kajáldából és haza indultunk volna ha Louis nem állít meg a KFC elött.
  -Nem láttalak még ilyen agresszívnek. - ölelt át.
  -Mindent időben látni fogsz ami velem kapcsolatos. - toltam el kicsit magamtól. Nem perverzkedésre értettem hanem viselkedésre meg ilyenek.
Louis átkarolta a derekam én meg a fejét magamhoz húzva megcsókoltam, először.. eddig mindig ő kezdeményezett.
  -Sziasztok. - lépett mellénk Josh és Louissal elváltunk egymásról.
Josht csak megöleltem, Louis meg lepacsizott vele.. sosem értettem mire jó ez a pacsizós dolog. Josh kitalálta hogy menjünk be a moziba. A film már elkezdődött de mi hárman besétáltunk a film alatt. Kb. négy sorral elöttünk két ismerős személyt vettünk észre. Egymás kezét fogták és a lány a srác vállára hajtotta a fejét. A film végén odajöttek felháborodva és megláttuk: Zayn és Allie volt.
  -Sziasztok. - nevetett Louis.
Meg volt a köszönés megbeszéltünk mindent végül mind az öten Louis kocsijába ültünk és hazafele indultunk.

*Allie*
  -Mért Bella ül elöl? - mondta sértődötten Josh.
  -Mert ő Louis barátnője. - mondtam mosolyogva.
  -Nem járunk. - mondták egyszerre Louissal.
Piros lámpánál ültünk és végig hallgattunk egy 'nyálas' vagy 'romantikus' beszélgetést. Ki hogy hívja..
  -Holnap december 23. lesz.. - mondta csalódottan Louis.
  -És? - értetlenkedett Bell.
  -Jön hozzám a családom.
  -És? - folytatta a húgom.
  -Itt lesznek három napig.. és nem hiszem hogy elszabadulok otthonról.
  -Majd megyek hozzátok. - mosolygott rá.
  -Bella.. hozzánk is jön holnap a család vagyis.. egy része. Egy nagy része. - szóltam közbe.
  -Nálunk is ugyan ez. - sóhajtott Zayn.
  -Szóval mindenkihez megy a família és nem tud senki senkivel találkozni.. osszátok be. - mutogatott Josh mint egy bolond.
  -Ma is nálam alszol? - nézett aranyosan Zayn.
  -De megy hozzád a családod. - mosolyogtam.
  -Reggel hazaviszlek.. vagy még jobb. Bemutatlak nekik. - örült magának.
  -Hát oké. - adtam be a derekam.
Zayn kotorni kezdett a zsebébe majd kihúzott egy csokit, meg volt olvadva és olyan folyékony állaga volt.
  -Bella egyél. - nyomta a kezébe.
Hát persze.. Zayn megígérte hogy figyel az étkezésére, Louis azt hogy mellette marad és én azt hogy jó tesó leszek.
Louis kidobott minket Zaynnél majd megbeszéltük Bellával, hogy holnap mindketten kettő körül hazamegyünk.
  -Biztos be akarsz mutatni a családodnak? - húztam el a szám. Igazából nem tudom mi volt kettőnk közt de külső szemlélőként szerintem sokan azt hiszik, hogy együtt vagyunk és már én is kezdem azt hinni.
  -Mért ne? - mosolygott rám.
  -Hát nem tudom. És mit mondasz? Én vagyok az a lány akit időnként csókolgatsz meg ilyenek? - kérdeztem tőle amire kicsit furcsán nézett rám.
  -Miért azt mondanám? - mondta most már mosolyogva.
  -Mert valahogy így van. - ültem le az ágyra.
  -Kitalálunk majd valamit. - ült le mellém és szorosan átölelt. Átbeszéltük azt estét majd lefürödtünk (külön persze) és elmentünk aludni.

Reggel arra keltem, hogy görcsöl a gyomrom és ha bármit ennék is azt kihánynám.Hogy miért? Én se tudom. Talán mert ma megismerem Zayn szüleit? Vagy csak beteg leszek. Felültem és a fejemet fogva megtámasztottam magam a térdemen.
  -Mi a baj? - ült fel mellém Zayn. Észre se vettem, hogy fent van.
  -Azt hiszem kicsit rosszul vagyok. Biztos a tegnapi popcorn. - mosolyogtam rá. Ő még kicsit aggodalmaskodott körülöttem majd otthagytam bementem a fürdőbe és megmostam az arcom és felöltöztem. Arcomat hagytam természetesen és így mentem ki Zaynhez.
  -Hűű. - nézett végig rajtam.
  -Hűű. - nevettem és megöleltem.
  -Ezt miért kaptam? - kérdezte a hajamba búgva.
  -Mert szeretem ha megölelhetlek. Mint egy kismackó. - nevettem el a végét mire csengettek.

28. fejezet - Új ruha

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*
Eszeveszetten rohantam az emeletre ahol a szekrénybe kezdtem kotorni. Rájöttem hogy nem otthon vagyok mert itt csak a régi ruháimat találtam. Gondoltam kérek anyutól egy cicanadrágot, hiszen ő elég fiatalosan és csinin öltözködik. Kiszedtem a szekrényéből egy fekete cicanadrágot és egy kék-fehér csíkos laza hosszított fölsőt ami feketével egy "LOVE FOREVER" felirat díszelgett. Loholtam Louishoz aki akkor már anyuval és Liával tévézett.
  -Mehetünk? - nézett végig rajtam mint ha először mennénk randizni, és ő időben ideért volna de én még az emeleten öltözködtem. Mint egy első randi. De ez most nem randi.
  -Igen. - indultam az ajtó felé.
  -Csini vagy. - mért végig tetőtől-talpig.
  -Hagyd a sablon szövegeket lécci. Nem az én stílusom. - mosolyogtam rá.
  -Csak növelném az egodat az igazsággal. - nevetett.  -Amúgy hova megyünk?
  -Vásárolni. Ruhát. - ültem be a kocsijába.
  -Kinek? - nézett értetlenül.
  -Nekem. - nevettem.
  -És milyet? - mosolygott
  -Meglepetés. - mondtam.
Odaértünk egy óriási ruhaboltba majd besétáltam és elmagyaráztam Louisnak hogy maradjon a fiúrészlegen mert csak a végén láthat. Meg is találtam a kiszemelt összeállítást és besiettem a próbafülkébe. Felöltöztem és büszkén néztem végig magamon.

 Mint Louis lányba. Kisétáltam és megkerestem.
  -Váó.. de jól áll. - tátotta a száját.
  -Köszönöm. Megkapom? - néztem kérlelve.
  -Ilyet? Bármikor kapsz. - mosolygott és a pénztárcájához nyúlt.
  -Mehetünk. - mentünk el a pénztártól.
  -Nem. Elöbb ide bemegyünk. - húzott be a bizsushoz.

Hosszas nézelődés után tovább nézelődött. Én csak ácsorogtam mint egy fa. Louissal ugyan olyan ruhába voltunk így még csak elbújni se tudtam hogy ne lásson.

Mikor végre befejezte a nézelődést elindultunk.. majd egy újabb bizsu boltba rántott be.
  -Várj. Ide is benézünk.
  -Remek. - rántottam vállat.
Itt is csak ácsorogtam.
  -Nem találom. - morgott Louis.
  -Mit keresel? - néztem értetlenül.
  -Majd meglátod. - vigyorgott.
Még úgy fél órát álldogáltam mikor odajött.
  -Kell egy ilyen? - emelte fel az Iphone hátlapot amin az ő arca díszelgett.
  -Louis. - nevettem hangosan. -Ezért ácsorogtam mint egy idióta két teljes órát?
  -Nem ezt kerestem. Mindegy együnk valamit.
Elindultunk egy gyors kajáldába ami most a KFC volt. Mikor ettünk odajött hozzánk négy srác és flegmázni kezdtek.

*Allie*

Még egy kicsit ott maradtunk anyunál aztán hazamentünk. Most senki sem volt otthon így rögtön mentünk is a moziba. Zayn felvett a biztonság kedvéért egy napszemüveget és egy sapkát hátha nem ismerik meg. Én is felvettem egy napszemüveget aztán mentünk is. Milyen jól nézhettünk ki. Télen két "tini" napszemüvegben mászkál az utcán.
  - Amúgy most hogy hogy nincs semmi koncert meg ilyenek? - kérdeztem tőle mert mióta megismerkedtünk nem mentek sehova.
  - Kaptunk egy kis szabadságot ha lehet úgy mondani. Az elmúlt időkben vagyis mielőtt megismertünk titeket szinte mindennap mentünk mindenhova. Most végre pihenhetünk. - mosolygott rám.
  - És ha vége? Akkor ti folyton turnéztok, koncerteztek én meg egyedül leszek. - sóhajtottam és észre se vettem, hogy már a mozinál vagyunk.
  - Most ne gondolj a jövőre csak a jelenre. - emelte fel a fejem és megpuszilt.
  - Ha az ilyen könnyű lenne. - mosolyogtam rá nem túl őszintén és beültünk egy filmre. Valami Kertvárosi Kommandó volt a neve. A film elején besétált három személy. A hangjukat nem hallottam meg az arcukat nem láttam.

A film közepénél popcornal dobáltak.
  -Fuj. - szedegettem ki az ölemből.
  -Mit csinálsz? - suttogta Zayn majd a kezemhez nyúlt amire rá is kulcsolta az ujjait.
  -Valaki dobál. - mutattam az ölembe.
Zayn csak elmosolyodott. A film unalmas volt.. vagyis nem igazán értettem mert öt másodpercenként egy popcorn repült az ölembe amit mindig le kellett sepregetnem, és  Zayn arcát fürkésztem miközbe azon gondolkoztam amit anyu mondott. Lehet csak célozgatott arra hogy házasodjak össze Zaynnel ameddig ő él? Nem tudom. Mind egy.
A filmnek vége lett és Zayn felfelé kezdett húzni.
  -Ki dobált? - kérdezte tőlem mérgesen.
  -Nem tudom. - mondtam de Zayn választ kapott a kérdésére.. a három ember akik vihogva jöttek be.. ők voltak azok..
  -Ti voltatok? - nézett rájuk megenyhülve Zayn.

27.fejezet - Nosztalgia

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*

Reggel a földön ébredtem. Hát igen.. régi szép idők mikor Liával aludtam. Feltápászkodtam és azt láttam hogy Louis karjaiban fekszik. Olyan aranyosak együtt. Szerintem Louis jó apa lenne. Én speciel a gyereket is a játszótéren felejteném, akár egyke akár nem. Volt már rá példa. Allievel meg Liával sütizni mentünk szánkóval, amin Lia ült én meg húztam. Észre se vettem hogy könnyebb lett. Mikor a cukrászdába Allie idegesen nézett körbe hogy "Hol van Lia?" . Igen félúton belepottyant a hóba. Elindultunk visszafele azon az úton amin jöttünk és ott volt Lia.. fejjel a hóba. Én nevettem de Allie szerint ez nem vicces. Utána megkaptam hogy "Hogy lehetsz ekkora pancser?" és "Nem tűnt fel hogy könnyebb lett?" , "Csoda hogy a szánkót nem hagytad el." beszólásokat. Igen Allie ért az ilyesmihez.
Gondolat menetemet egy hang zavarta meg.. elég hangos volt, a hasam. Korgott egy nagyot, és rettentően fáj. Remek.. pont ez hiányzott most.
Lesétáltam a konyhába ahol anyu már reggelizett.
  -Szia. - ültem le mellé.
Ő csak mosolygott egyet. Evés közbe elkezdtünk nosztalgiázni.
  -Aranyos srác ez a Louis. - nézett rám.
  -Aranyos. - folytottam vissza a nevetésemet.
  -Hogy ismerted meg?
  -Szalagavatón énekeltek. - tömtem be a műzlit.
  -Értem.. és fura.. Allie és Zayn, te meg Louis. Mindketten kaptatok egy szupersztárt.
  -Hát igen, szerencsések vagyunk. - próbáltam drámai lenni.
  -Emlékszem mikor még kicsik voltatok. - hozott oda egy fényképet.

  -Jajj anyu. - kaptam ki a kezéből. - Ez még meg van neked?
  -Hát nem látod? - nevette el anyu.
  -De.
  -Emlékszem.. azt terveztétek folyton Allivel hogy milyen legyen az esküvői ruhátok. Nagyon fel akartatok nőni. És az volt az álmotok hogy egy híres ember legyen a férjetek és neked három Allienek meg két gyereke legyen. Visszasírom azokat az időket. Folyton esküvői ruhákat nézegettetek. - könnyezett be anyu.
  -Még nem nőttünk fel. Vagyis.. még nem megyünk férjhez. - mosolyogtam.
  -De eljön annak is az ideje.
  -Nyugi anyu. Téged hívlak meg először majd az esküvőmre. - fogtam meg a kezét.
  -Nem. - vágta rá.
Én nem értettem úgyhogy inkább témát váltottam.
  -Melyik vagyok én? - néztem a két szöszi kislányt.
  -Aki Joshon fekszik. - mutatott rám, a lila pólós kislányra.
  -Aranyosak vagytok. - szólalt meg a hátam mögül egy hang, ami Louisé volt. Átölelt hátulról és a képet nézegette.
  -Josh már akkor is vagány csávó volt. - mutattam a bátyámra.
  -Te meg hogy szeretted. Ölelgeted. - nézte azt ahogy a képen átölelem Josht.
  -Most is szeretem. - bújtam ki a keze közül.
  -Nem vagy éhes Louis? - nézett rá anyu.
  -De egy kicsit. - ült le az asztalhoz, teljesen fel volt már öltözve, piros szűk farmer, és fehér-fekete rövid ujjú póló amit még a bálba adott nekem.
  -Louis várj meg itt! Tudom mit csinálunk ma. Két perc. - futottam fel az emeletre.

*Allie*


Miután elmentem fürdeni kisétáltam a táskámhoz amiben a ruháim vannak. Mikor felemelkedtem két kart éreztem a derakam körül.
  - Arra gondoltam, hogy este elmehetnénk valahova vacsizni. - fordított maga felé.
  - Benne vagyok, de be kéne ugrani anyuhoz is. - húztam el a szám ugyanis nem feledkeztem meg róla.
  - Akkor öltözz és elmegyünk. - kacsintott majd utamra engedett a fürdőbe. Felvettem a szokásos szettemet magassarkúval, hogy egy kicsit egymagasságba lehessek Zayn-el de így is kicsi voltam. Hogy engem miért teremtett isten ilyen kicsinek? 165 cm vagyok a testvéremmel együtt, Zayn meg majdnem két fejjel magasabb mint én.
  - Jól áll a magassarkú, többet kéne hordanod. - nézett rám egy pillanatra mikor az övével vacakolt.
  - Nem szeretem annyira mert előbb utóbb képes lennék kitörni benne a nyakam.De most jól megy a ruhámhoz. - mosolygotam és a táskámat felkapva leültem a konyhában elhelyezett székre arra várva, hogy Zayn beállítsa a haját. - Komolyan mondom egy csaj is gyorsabb nálad. - sóhajtottam mikor már vagy tíz perce ültem és a telefonomat nyomkodtam.
  - Legalább jól fogok kinézni. - mosolygott rám.
  - Nálam nem jobban. - mosolygtam vissza.
  - Igazad van. - jött oda hozzám és megcsókolt. Kezeit levezette a derakamon de észbe kaptam és ráütöttem.
  - Tegnap kaptál belőlem. Most menjünk. - nevettem fel és kirángattam az ajtón.
Pár perc alatt anyuhoz értünk de Bella és Louis sehol.
  - Sziasztok. - jött oda anya hozzánk majd átölelt.
  - Szia anya. - öleltem kicsit furán vissza. Oké sajnálom, de azért még mindig nem lett a szívem csücske. Most mondjátok, hogy szívtelen vagyok de szerintem ti se lennétek ilyen jóba az anyátokkal ha öt évesen ott hagyott volna titeket.
  - Kértek enni? - mosolygott ránk. Én nem voltam éhes de Zayn igen szóval ott maradtunk.
  - És mentek ma valamerre? - próbált beszélgetni velem anya.
  - Nem tudom. Zayntől függ. - néztem a fiúra aki ahogy lenyelte a falatot mondta, hogy elvisz moziba. Jó tudni.
  - Értem.  - mosolygott rá anyám. - A húgoddal pont beszélgettünk a kiskorotokról. - nézett rám mire nekem elkerekedett a szemem. Nem emlékszem szinte semmire kiskoromból.
  - És mit tetszett mesélni neki? - kérdezte meg helyettem is Zayn.
  - Hát, hogy mikor kicsit voltak folyamatosan az esküvőjüket tervezték és hogy minden áron egy híres emberhez akarnak hozzá menni. - ahogy kimondta Zayn elmosolyodott én meg hülyén néztem rá.
  - Ez komoly? - nevettem fel.
  - Okos kislányok voltatok ti akkor már. - fogta meg a kezem. - Sajnálom, hogy nem lehetek ott a nagy napon. - gördült le egy könnycsepp az arcán. Sosem láttam még a tegnapin kívül ilyennek.
  - Az lehet. De hidd el, akármennyire is rossz a viszonyunk sosem felejtelek és megemlítelek ott téged. - mosolyogtam rá a kezét fogva.

Ha olvasod a blogot lépj be ide: https://www.facebook.com/groups/300492866718642/

26. fejezet - El kell mondanom neki

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*
Louis a csengőhöz futott, én meg utána. A postás volt. Nem nézett jó szemmel minket.. Louis boxerbe én meg bugyiba és melltartóba.
  -Együnk. - csukta be az ajtót.
  -Mit? - mentem utána a konyhába. -Hozzá tudnék szokni egy ekkora házhoz.
  -Költözz ide. - mosolygott.
  -Hát persze. - ültem le a bárpulthoz.
  -Bundás kenyér jó? - nézett rám.
  -Tökéletes. -néztem ahogy feltöri a tojásokat.
Louis pár perc alatt megcsinálta a reggelit és elém rakta.
  -Ez bundás kenyér? És nem mozog. Ez jó pont. - cikiztem a kaját.
  -Edd meg és indulunk. - tette karba a kezét.
  -Mégis hova? - dörzsölgettem a szemem.
  -Anyukádhoz. Nála alszunk.
  -Mert mért?
  -Be szeretné pótolni az utóbbi éveket. - mosolygott.
Bekajoltam és felkaptam egy Louistól kapott ruhát és gyalog elindultunk egymás kezét fogva.
  -Szia anyu. - sétáltunk be Louissal.
  -Sziasztok kértek enni? - mosolygott.
  -Most ettünk. Felmegyek a szobámba Louissal.
Felsétáltunk a szobámba ami úgy maradt ott ahogy öt évesen hagytuk Allievel. Közös szobánk volt. Minden rózsaszín és hercegnős ágyunk volt amiről ilyen háló lógott.
  -Wow.. Barbieland. - nézett körül Louis.
  -Te alszol Allie ágyába. - nevettem.
A szoba tényleg  ugyan úgy van Bonnie is ott van ahol hagytam 13 éve. A szoba tele volt "Isa" meg "Carol" feliratokkal.. ez az Isabellát és a Carolinet takarta.
  -Carol.. az meg ki? - nézte Louis.
  -Allie.. kiskori neve. - léptem oda a halvány rózsaszín szekrényhez ami tele volt képekkel.

  -Ezek ti vagytok? - emelt fel egyet Louis.
  -Én, Bonnie és Josh. - vettem ki a kezéből a képet.
  -Úristen mennyi kép.. rád se ismerek. - nyomott egy puszit az arcomra.
  -Te is mutatsz majd? - néztem rá csillogó szemekkel.
  -Elő keresek párat. - kacsintott.
  -Köszönöm. - suttogtam és közelebb léptem hozzá, mellkasunk összeért. A kezével átölelt így még közelebb kerültünk egymáshoz.. Louis épp csókolt volna meg mikor Lia futott be a szobába.
  -Isa ti most itt fogtok lakni? - nézett ránk reménykedve.
  -Nem. De tudod mit? Sokszor jövünk el hozzád és te is eljöhetsz hozzánk. - öleltem át.
  -Louis csinálsz velem egy közös képet? - mosolygott.
  -Megint? - nevetett.
  -Igen és felteszed a Twitteredre? - könyörgött.
  -Ha szeretnéd. - emelte fel.
Megcsináltam a képet róluk majd együtt csináltunk képeket.
  -El se fogják hinni a barátnőim hogy nálunk vagy. - ölelte át Louis lábát. Ugyanis pontosan Louis csúnyácskájáig ér (szerintem levágtátok meddig).
Még csináltunk pár képet mikor Lia kitalálta hogy játszótérre szeretne menni.. levittük oda ahol tegnap este voltunk.. jól érezte magát.

Este kilenc körül elindultunk haza fele Louis cipelte Liát ugyanis 'álmos'.
  -Végre itt vagytok. Aggódtam értetek. - ölelt át mindhármunkat anyu.
Anya mögött egy pasi állt. Amint meglátott elkezdte csókolgatni majd a kanapéra húzta. Nem voltunk kíváncsiak a többi részre ezért felmentünk és lefürödtünk, illetve lefürdettük Liát. Nagyon szeretem csak nem velünk lakik.. nem tudom mért. Csoda hogy mi nem lettünk szét választva Allievel.. mint a két Lotti.
  -Álmos vagyok. - feküdtem be az ágyba.
  -Bella... a lábam lelóg az ágyról. - nyöszörgött Louis.
  -Nekem is. - nyávogtam.
  -Hisztis.. nincs valami nagyobb ágy? - ült fel.
  -De van. Josh szobája. - csillant fel a fejem fölött a villanykörte.
Louissal átfutottunk a mellettünk lévő szobába. Joshnak egy kicsivel nagyobb ágya volt.
Louissal egymással szembe feküdtünk és puszilgattuk egymást mikor Lia lépkedett be a szobába.
  -Isa. Rosszat álmodtam. Aludhatok veletek? - törölgette le a könnyeit.
  -Gyere kicsikém. - ültem fel.
Lia bemászott közénk és elaludtunk. Louis a hugomat karolta át úgy ahogy engem szokott ez tök aranyos.

*Allie*

Miután szépen megetettük egymást felöltöztem majd Zayn-el el szórakoztuk az időt. Sütöttünk muffint és megnéztünk két filmet. Este fele hazavitt majd elköszönt tőlem én meg bementem a nappaliba ahol Josh feküdt a kanapén.

  -Josh. Apa hol van? - néztem a kanapén elterülő fiúra.
  -Elment ismét azzal a szőkével. Azt mondta, hogy holnap reggelre várjuk. - mondta unottan és tovább nézte a tv-t.
  -Bella? - néztem rá ismét.
  -Anyunál Louissal. - sóhajtott fel.
  -Te nem mész akkor valahova? - kérdeztem tőle de ő csak egy fejrázással rendezett le. Hát nem akar velem beszélgetni.
  -Akkor én felhívom Zaynt és átmegyek hozzá. - vontam vállat és küldtem egy üzenetet neki.
'Van kedved elviselni egy Allison nevű lányt ma is az otthonodba?' 
Kb 5 másodperrcre rá jött is az sms.
'Milyen Allison?'
'Allison Greenfild' - válaszoltam neki.
'Caroline?'
'Az..:)'
'Ahhoz mindig van kedvem. Öt perc és ott vagyok.xx'
Én addig felmentem a szobámba és egy táskába eltettem a cuccaimat de mivel nem akartam folyton hurcolni ezért egy sport táskába betettem pár cuccot és gondoltam ott hagyom majd Zaynnél.
Pár perc múlva már csöngettek is. Szóltam Joshnak, hogy elmentem és ki is léptem az ajtón.
  -Oda tervezel költözni hozzám? - mosolygott és elvette tőlem a táskámat.
  -Nem éppen de ha megint lesznek ilyen kirohanásaid, hogy áthívsz mint múltkor akkor legyen másnapra ruhám. - mosolyogtam majd elindultunk a házához. Nem jártunk de szerintem ha egy ember látna minket azt hinné rögtön.
Ahogy beléptünk a házba a táskámat letettem a kanapé mellé majd mikor megfordultam Zayn volt mögöttem. Olyan hirtelen termett ott, hogy kicsit megijedtem és fel is sikítottam.
  -Csak én vagyok nyugi. -nevetett ki. Hajamat a fülem mögé túrta és elkezdett közeledni az én arcomhoz. Mikor már csak pár miliméter volt ajkaink között én nem bírtam és megtörtem azt a pár milimétert is.Őt szerintem meglepte a hirtelen felindulásom de elmosolyodott és hevesen kezdett el csókolni.Hajába túrva folytattam majd kezét levezette a seggemhez és úgy felemelt így lábamat a dereka köré kulcsoltam. Nem tudom hogy jutottunk el a földszintről az emeletre esés nélkül de horzsolás nélkül megúsztam. Zaynel egy pillanatra szakadtunk csak el egymás ajkától, mikor levegő hiányban szenvedtünk de még mindig tarott. Lábával belökte az ajtaját és vissza. Szinte ledobott az ágyra és úgy esett nekem. Kezeit a hátamon éreztem majd arra lettem figyelmes, hogy a melltartóm már nincs rajtam. Levette a pólómat is és én fordítottam a helyzetünkön.
  -Ennek is mennie kell. - mosolyogtam rá majd levettem a pólóját. Nem jöttem zavarba mivel már láttam így. Végig csókoltam kockás hasát egészen a szájáig.
  -Biztos akarod? - nézett rám amire bólintottam. A éjjeli szekrény fiókjából elővett egy zacskó féleséget vagyis nem láttam aztán észbe kaptam, hogy mi az. Megszabadítottuk egymást a többi ruhadarabtól is. Életem legszebb éjszakáján vettem részt.

Reggel mikor felkeltem Zayn még aludt.Apró csókokat adtam kissé borostás arcára.
  -Jóreggelt. - nyitotta ki a szemét félig.
  -Neked is. - mosolyogtam rá majd felkeltem, hogy lezuhanyozzak.
  -Mehetek? - nézett rém kaján vigyorral az arcán.
  -A-aa. Egyedül is letudok fürdeni. - nevettem fel és becsuktam az ajtót magam mögött.

25. fejezet - Megint együtt alszunk.

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*

Zayn és Allie leléptek, azt hiszem Zaynhez mentek.

  -Mennyünk valamerre. - toltam el magamtól Louist.

  -És mégis hova? - kerekedett el a szeme.

  -Ööm. Parkba. Indíts. - húztam a kezénél fogva.

  -Bella 11 óra elmúlt. - húzott az ágy felé.

Nem zavartattam magam csak sétáltam lefele és mint tudjuk ő úgyis utánam fog jönni.

  -Josh elmentünk szólj apunak. - nyúltam a kulcsért.

  -Kivel? - nézett rám úgy mint egy hülyére.

  -Szerinted? - néztem a lépcsőn szenvedő Louisra.

  -Jaa.. mindjárt más. - kacagott fel Josh.

  -Gyere már. - kiabáltam rá. Vagyis nem olyan hangosan.

  -Oké oké. - futott le.

A parkba sétáltunk és egy padra ültünk le ami egy játszótérrel volt szembe. Én rögtön Louis ölébe tettem a fejem és elfeküdtem a padon.

  -Olyan szépek. - néztem a csillagokat.

  -Akár csak te. - tűrte el a hajamat Lou.

Én csak vigyorogtam egyet majd a pulcsiját kezdtem babrálni.. majd azt hiszem elaludtam.

Reggel ismeretlen helyen ébredtem, kicsit megijedtem de mikor megfordultam Louis ott volt.. egy szál boxerbe de lényegében ott volt.

  -Hol vagyok? - dörzsölgettem a szemem.

  -Tomlinson palota. - mosolygott.

  -Hmm.. az más. - fordultam a hátamra.

  -Este felhívtam apudat hogy ne várjon haza. - hajolt fölém.

  -Ajánlom is mert sose felejtem el hogy elvittél a pokolházba és ott nem tudtunk fürdeni és a kaja is szar volt és.. - soroltam de Louis cselesen elhallgattatott.. vagyis megcsókolt. Éljen ! Ez a harmadik.. nem mintha számolnám de ami jó azt mindig számolom.

  -Így kell elhallgattatni egy sokat fecsegő lányt. - feküdt vissza mellém.

  -Hmm jó a taktikád. - nevettem.

  -Mrs. Tomlinson. - nézett rám.

  -Nem nem.. Mrs. Greenfild. - röhörésztem. De már annyira hogy köhögni kezdtem.

Louis akkorákat vágott a hátamra hogy csoda hogy nem repült ki a fogsorom !! 70 év múlva már a protkóm fog repkedni ha ezt folytatja.

  -Elég már. - csaptam a kezére.

  -Én csak meg akartalak menteni. - mondta bájosan.

  -Úgy hogy a lelket is kiütöd belőlem? - néztem értetlenül.

  -Azt nem lehet kiütni. - mosolygott. Nem értettem mire érti ezt de ráhagytam.. mint sok más dolgot amit nem értek..Louis fölém görnyedt és kezdett felém hajolni mikor megszólalt a csengő .. szerintem az volt.. bár kinézem azt is hogy ez valami "harc kürt" ami azt jelenti hogy rajongóktól bujkálj! 

*Allie*

  - Nem hiszem el. - fújtatott majd megnézte, hogy ki hívja telefonon.
  - Ki az? - kérdeztem tőle. Kíváncsi természetű vagyok na.
  - Liam. Nem veszem most fel ha nem baj. - mosolygott majd visszajött hozzám, de újra megcsörrent a telefonja. 
  - Fel veszem. - mondtam neki és felvettem a telefonját.
  - Szia Liam. - köszöntem bele. 
  - Szia Allie. - köszönt vissza Liam. - Zaynnél vagy? - kérdezte.
  - Igen mert? - vágtam értelmetlen fejet.
  - Mert Josh nem tudta hol vagy apád meg elment így nem tudtuk, hogy merre vagy és Zayn is eltűnt. Csak ennyit akartam mondani. Szia. - hadarta el és letette. Ez is érdekes egy fiú.
  - Ez furcsa. - mondtam a telefonnak vagyis Zaynnek mondtam volna de ő el volt foglalva velem. 
  - Mit akart? - kérdezte és elkezdte piszkálni az ujjamat.

 

  - Nem tudták, hogy hol vagyunk és felhívtak. - válaszoltam és bebújtam mellé az ágyba.

  - Álmos vagy? 

  - Nem. Annyira. - ásítottam egy nagyot.

  - Nem vagy az mi? - karolt át és ő is ásított.

  - Te is az vagy. - nevettem.

  - Az más. Ha te fent vagy én is. - vont vállat és közelebb húzott magához így én háttal voltam neki és a nyakamon éreztem a leheletét.

Reggel finom illatokra keltem. Mikor megfordultam Zayn nem volt mellettem így kénytelen voltam lemenni a nappali fele. 

Ő a konyhába volt és épp valamit csinált.

  - Ágyba akartam vinni. - szomorodott el.

  - Hozhatod még oda. - vigyorogtam és visszafutottam a szobájába. Hallottam, hogy Zayn még felnevet majd megindult a szoba fele.

  - Remélem szereted a tojásrántottát mert csak azt tudok csinálni. - hozta oda hozzám a tálcát.

  - Imádom. Kérsz? - nyújtottam felé a villám.

  - Ha már így megkínálsz. - mosolyodott el és miután lenyelte a falatot szájon puszilt.

24. fejezet - Meg fogsz halni?

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


Anyu volt az. Elég halottas hangulat volt. Anyunak könny csordogált a szeméből. Majd átölelt és mondta hogy mennie kell meg azt is mondta hogy nyugodjak meg semmi baj csak boldog. Tudom hogy ez nem igaz de ha nem akarja elmondani majd megtudom ha itt lesz az ideje. A lépcsőn felfele menet csak egy mondatot csíptem el:
  -Ne mondjátok el neki. Louis maradj mellette, bízok benned. - mondta neki anyu.
Inkább mentem tovább mert ha hallgatózok akkor csak kíváncsi leszek. Pár percen belül mind hárman feljöttek hozzám.
  -Egyél. - nyomott a kezembe Zayn egy tál műzlit.
  -Holnap átmegyünk anyuhoz? - ült le mellém Allie.
Louis nem mondott semmit csak mellém feküdt az ágyamban és közölte hogy ma nálunk alszik.
  -Mióta bírjátok ennyire anyut? Tudtommal te utálod. - néztem Alliere.
  -Haragudni bárki tud Bella.. itt az ideje megbocsájtani.
Nem tudom mi lelte ezeket de gyanús.

*Allie*
Anyu bejött és a kanapéra ült. Mielőtt elkezdte volna a mondandóját egy könnycsepp gördült ki a szeméből.
  -Mi a baj anyu? - ijedtem meg. Nem szeretem de akkor is.. emberből van ő is.
  -Caroline (Allie)... az orvostól jövök. Megállapították hogy rosszindulatú rákom van. Már csak napjaim vannak. Örülök hogy Bella nincs itt.. nem szeretném ha tudná - sírta el magát.
Ebben a pillanatban Bella és Niall léptek be.
  -Sziasztok. - szeppent meg Bella.
Anyu épp indulni készült ezért Bella felment a szobájába mikor anyu megkért minket sorjába:
  -Ne mond el neki Louis de maradj mellette bízok benned. Ha gondolod holnap aludjatok nálunk. - Lépett Louishoz. - Allie te pedig nagyon figyelj arra hogy mindennap átjöjjön hozzám még ez be nem következik. - haladt hozzám. - Zayn te pedig arra figyelj hogy egyen rendesen. - fogta meg Zayn vállát és kisétált az ajtón.
  -Csinálok műzlit. - futott a konyhába Zayn.
Együtt mentünk fel az emeletre, Zayn odaadta a kaját, Louis megmondta neki hogy itt alszik és én fűztem a fejét hogy menjünk anyuhoz.
  -Holnap anyukádnál alszunk. - mosolygott rá Louis.
  -De mire ez a nagy felhajtás? - nézett egyesével ránk.
Niall se tudta miről van szó csak ácsorgott Bella szobájának az ajtajába.
  -Liára kell vigyázni. - vágtam rá. Oké kicsit rosszul hazudok de ez vagyok én. Zayn-el még egy kicsit bent voltunk Bellánál de végül Louissal hagytuk.
Bementünk a szobámba és én az ablak alatti ágyamra ültem magamhoz szorítva a plüssmacim amit Joshtól kaptam még régebben. 
  - Félek. - szólaltam meg először mióta beléptünk a szobámba. 
  - Nem kell. - húzott magához.
  - De Zayn. Anya megfog halni. - sírtam el magam. Nem volt soha jó a viszonyunk de a szívem mélyén szerettem. Hisz ki ne szeretné a saját anyját?
  - És te erős maradsz mint mindig. - simogatta a hátam de elhúzódtam tőle.
  - Unom már, hogy mindenki szemébe a kemény csaj vagyok akinek nincsenek érzései. Én is érző lény vagyok. Ez ahogy viselkedek.. egy álca amit ezért vettem fel, mert megbántottak kiskoromba. Azóta vagyok ilyen. - töröltem le a könnyeket a szemem sarkából és bementem a fürdőbe, hogy megmossam az arcom. Zayn követett és az ajtónak támaszkova figyelte mit csinálok.
  - Akkor miért ezt mutatod? - kérdezte.
  - Mert máshogy kihasználnának. Elég törékeny vagyok, de nem mutatom ki. - rántottam meg a vállam és előkerestem valami ruhát. 
   - Mit csinálsz? - kérdezte mikor elővettem egy vastag pulcsit is.
   - Át öltözök. Elmegyek sétálni. Ugye jössz velem? Máshogy nem engednek. - néztem rá boci szemekkel.
  - Megyek. De menjünk hozzám. - húzott közelebb magához és a nyakamat kezdte el csókolgatni.
  - Zayn. - sóhajtottam. - Menjünk. - toltam el magamtól és elindultunk a bejárati ajtóhoz. Éppen apa jött és nyitotta ki.
  - Hova-hova? - kérdezte karbafont kézzel.
  - Zaynhez. Lehet ma már nem jövök haza. - húztam ki az ajtón az előbb említett személyt.
  - Mi az, hogy nem jössz haza? - kérdezte apa.
  - Nálunk alszunk ha nem gond. Most kicsit rossz kedve van és szeretne nyugodt környezetben lenni. - válaszolt helyettem Zayn. Valahogy így volt de nem egészen.
  - Összevesztél a húgoddal? - nézett rám felvont szemöldökkel.
  -Nem. - erőltettem egy mosolyt az arcomra. - Csak össze vagyok zavarodva. - mosolyogtam még mindig. 
  - Menjetek. - engedett ki minket apa majd elindultunk Zayn háza felé.
Egész úton csendbe mentünk. Igaz csak tíz percre volt a ház tőlünk de addig is tudtam egy kicsit gondolkozni. Ha nem mondom el Bellának megfog haragudni rám. Beszélnem kell anyuval erről.
  - Gyere fürödj le. - húzott be a fürdőbe Zayn. 
  - Remélem tudod, hogy nem fogok veled fürdeni. - mosolyogtam rá miután maga mögött bezárta az ajtót.
  - Tudom. - jött oda hozzám és folytatta amit nálunk elkezdett. Egyszóval megint a nyakamra tapadt.
  - Zayn. Menj ki. - toltam el magamtól.
  - Siess. - puszit arcon és elhagyta a fürdőt.
Áztattam magam a kádba majd kiszálltam és mint általában most is egy törölközőbe mentem ki és kértem ismét pizsit.
  - Mostantól komolyan lesz egy alsónadrág és egy felső amiben mindig itt alszol. - adta oda nevetve majd végig nézett rajtam. Hirtelen eszembe jutott a múltkori kis "baleset" és visszamentem a fürdőbe, hogy felöltözzek. Még egy kicsit elkalandoztak a gondolataim végül kimentem.
  - Azt hittem már nem tudsz felöltözni. - mosolygott rám és letette a laptopját az éjjeli szekrényre.
  - Nincs akkora szerencséd. - mosolyogtam vissza és az ölébe huppantam. - Mi jót csináltál? - néztem a laptopjára.
  - Semmi különöset. - rántott vállat, majd közelebb húzott és apró csókokat adott a számra.
  - Miért kapom ezt? - kérdeztem mosolyogva és közelebb húztam magamhoz és egyenesen a szemébe mondtam.
  - Mert megérdemled. - jött közelebb hozzám és mikor majdnem megcsókolt megcsörrent a telefonja..

23. fejezet - Most akkor ez randi?

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*
Nem foglalkoztunk velük csak mikor megszólalt.
  -Louis? - néztek csodálkozva ránk.
Zayn és Allie voltak. Remek.
  -Mondjad. - húzódott el tőlem és mindketten a hang irányába kaptuk a fejünket.
  -Hát ti? - nézett ránk Zayn, majd elengedte Allie kezét. Már elkésett, mindketten láttuk hogy kézen fogva sétáltak le.
  -Palacsintát eszünk. - nyúltam két palacsintáért, az egyiket a saját számba a másikat Louis szájába tömtem.
  -Behha nehm bihom. - köpte ki a szájából az egészet. - Majdnem megfulladtam vagy a hasamig letoltad.
  -Nem is igaz. Fujj ezt felnyalod. - mutogattam a kiköpött palacsintára.
  -Mi is kérünk. - ültek le mellénk.
  -Tessék. - toltuk eléjük a maradékot.
  -Mi ez a szag? - szaglászott Zayn.
  -Semmi. - kezdtem el legyezgetni.
  -Akkor ez a semmi elég büdös. - nevetett Zayn.
  -Te itt aludtál? - nézett rájuk Louis. Nekem is csak most esett le, hogy Zayn egy alsónadrágba ül Allie meg.. egy bugyi és egy topp.
  -Nem. Nem aludt itt csak hajnalba átjött levetkőzött alsónadrágra, hogy azt higgyétek, hogy itt aludt. - mondta tök komolyan de elnevette magát. Hogy miért? Mert ha csak a szemembe néz elneveti magát.
  - És mit csináltatok este? - húzogatta a szemöldökét Louis.
  -Gyereket Louis.. gyereket. - forgatta a szemét.
  - Tudtaam. - ugrott fel a székről és magával borította majdnem az asztalt.
  - Úristen te hülye vagy. - állt fel nevetve Allie.
Csengettek. Bugyiba és toppba voltam de úgy loholtam mint állat.
  -Szia. - mosolygott Niall.
  -Palacsintát? - mosolyogtam.
  -Kérek. - nézett a konyhába. Ahogy elnéztem közte és Louis között szikrázott a levegő.
  -Fél perc. - futottam fel a lépcsőn, de szerencsémre követett valaki.
  -Bejöhetek? - tolta be az ajtót Niall.
  -Épp öltöznék de gyere csak. - túrtam bele a szekrényembe.
Kivettem egy kötött pulcsit, egy hosszú ujjú pólót és egy csőfarmert. Rávettem mindent a pizsimre mert nem akartam sztriptíz bemutatót tartani Niallnek.
  -Kész vagyok. - álltam szembe vele.
  -Csinos vagy. - mosolygott.
Egymás mellett sétáltunk Niallel le a lépcsőn.

*Allie*
Niall és Bella jöttek le a lépcsőn, Louis rájuk se nézett.. biztos féltékeny. Szegény.. de Bella ezt vajon direkt csinálja? Eddig egy fiú se érdekelte most meg egyszerre több is? Nem tudom mi lelte. Amint kiléptek az ajtón Louis felállt.
  -Louis ne menj el. - kaptam el a kezét.
  -Mért? - nézett a szemembe. Gyönyörű a szeme, bár Zaynné szebb.
  -Beszélgessünk. - néztem rá majd Zaynre. -Gyertek a kanapéra üljünk.
Mikor mind a hárman már a kanapén ültünk Louis kifakadt mindent elmondott.
  -Nem értem. Mért játszik velem? - szaladt a könny a szemébe. Persze letörölte.
  -Nem játszik veled csak még éretlen, vagyis nem volt még igazán szerelmes ameddig nem ismert. - emeltem fel a fejét Louis erre csak elmosolyodott.
  -De nekem ez akkor is rossz. - sóhajtott.
  -Tudjuk. - néztem Zaynre.
  -Louis... mi történt köztetek amúgy? - nézett rá Zayn sok gondolkodás után.
  -Eddig? Két csók.. más nagyon semmi.. - rántott vállat.
  -Twisterezünk? - hoztam fel az ötletet.
Mindkét fiú mosolyogva nézett rám és bólintottak.
  -Én pörgetek. - mondtam mire végre előszedtük a játékot.
  -Mehet. - nézte a 'szőnyeget' Zayn.
  -Oké. Bal láb zöld.
Eljátszadoztunk a fiúkkal .. mikor egy csöngetés zavarta meg a játékot és a két fiú egyszerre esett össze. Igen ebből állt.. én nevetgéltem rajtuk őket meg órákon át kínoztam. Csöngettek én meg mentem ajtót nyitni.
  -Hát te? - néztem az elöttem állóra.

*Bella*
Niallel egyenesen az állatkertbe mentünk. Az tuti hogy oda soha többet nem megyek. Egyszerűen én vonzom az ijesztő, ronda dolgokat vagy épp azokat amik fel falják a cuccaimat.
  -Nézd Niall majmok. - futottam oda.
  -Nézd Bella fotósok. - mutatott Niall a felénk rohanó fotósokra.
  -Mássz fel oda. - mutattam a jó magas mászókára.
  -Gyere. - kezdett el mászni.
Niallel a tetején voltunk ami jó magasan volt, a fotósok pedig úgy 20 méterrel lejjebb tőlünk.. vagyis a földön. Mi csak nevetgéltünk ők pedig képeket csináltak rólunk.
  -Elmentek. - mosolygott.
  -Én megyek le elöbb. - indultam el.
Lemásztunk utána néhány kiskölyök lepett el és Niallel berohantunk egy házba amin ez állt "Hüllők és Bogarak" na ez jó lesz. A hely tele volt kígyóval és pókokkal meg sáska meg hasonlók. Niallel haladtunk előre. Én nagyon féltem a bogaraktól, a kígyók nem is zavartak de a bogarak nagyon. Így kénytelen voltam Niallhez bújni. De csak baráti összebújás vagy hogy mondják..
A nagy csend miatt én akkorát visítottam hogy majdnem megrepedt a bogarak üvege:
  -Niall vigyél innen. - sikítottam.
  -Bella higgadj le, csak kitöröd az üveget és én is félni fogok. - nevetett.
  -Ez nem vicces én félek a bogaraktól. - tettem karba a kezem.
A kecske simogatóhoz értünk. Épp nem vette észre semmi rajongó Niallt ezért békésen ácsorgott a simogató elött ameddig én bent etettem őket.
  -Niall ez megesz. - sikoltottam miközbe a kecske a pulcsimat rágta.
Amint kimondtam a 'Niall' nevet mindent rajongók leptek el meg fotósok. Huha de gyorsak.
  -Menjenek már félre, a legjobb barátnőmet egy kecske zabálja. - lökte félre a fotósokat.
Legjobb barátnő.. ez aranyos.. én is így tekintek rá.
  -Hagy csináljunk egy képet. - jött oda egy fotós. -Üljetek oda.
Mi engedelmeskedtünk Niallel mert minél elöbb le akartuk koptatni őket.

Megcsinálták a képet és el is mentek. Ha ez elöbb megtörténik nem megyünk be a pókokhoz. Előbb nem tudtak volna letámadni?
  -Niall menjünk haza. Elegem van az állatokból.
  -Gyere. - indultunk kifele.
Hamarabb haza értünk mint ide. Amint beléptünk a házba megpillantottunk egy arcot. Pontosabban egy hátat. Allievel, Louissal és Zaynnel beszélgettek.
A hangulat elég szomorkás volt úgyhogy csak halkan odaköszöntem.
  -Sziasztok.
Mindenki ránk nézett és ő is... ez az arc, vagy épp hát nem másé volt mint..

22.fejezet - Palacsinta 'party'

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*
Reggel már hétkor a konyhába pakolásztam. Vagyis palacsintát csináltam. Már elég sok készen volt mikor csöngettek.
  -Louis? - néztem rá.
  -Én vagyok. - tolt félre hogy betudjon jönni.
  -A konyhába gyere. - indultam el.
Gyorsan megforgattam a palacsintát nehogy elégjen. Louis csak csendben üldögélt.
  -Hogy hogy itt? - mosolyogtam rá.
  -Ha délután nem érsz rá akkor jövök reggel.
  -Értem. Kérsz egy palacsintát? - toltam elé a palacsintás tányért a nutellával.
  -Nem kérek. - tolta el.
  -Figyelj Louis. - ültem vele szembe.
  -Hallgatlak. - mosolygott.
  -Ha ennyire zavar hogy Niallel randizok akkor nem megyek el.
  -Úgyse tennéd meg. - rágcsálta az ajkait.
  -Egy szavadba kerül. Egy szót mondj mért zavarna. - néztem a szemébe.
  -Igazán? Csak egyet? Hát jó... - mosolyodott el.
  -Ez több volt mint egy.. - néztem szemrehányóan. - Csak egyet.
  -Szeretlek. - vettük fel a szemkontaktust.
  -Lo.. Louis.. - dadogtam. Ő erre csak elmosolyodott és felém hajolt.
Ajkait az enyémekre helyezte és megcsókolt. Mikor megcsókol úgy érzem mintha a menyországba lennék. Azt hiszem szerelmes vagyok. Életemben először. Furcsa ezt mondani de igaz.
  -Én is. - mondtam miután elhajolt tőlem.
  -Bella. - nézett a szemembe.
  -Mondjad. - mosolyogtam.
  -A palacsintád.. füstöl.
  -Mi?
  -Ég!! - mutatott a gáztűzhely felé.
  -Neee. - futottam oda.
Azt hiszem mára befejeztem a palacsinta sütést.
  -Kérsz? - nyújtottam a nem odaégett palacsintás tálat.
  -Most már igen. -mosolygott.
  -De Niallel elmegyek. - hoztam fel.
  -Azt csinálsz amit akarsz. - nevetett.
  -Nincs harag.
  -Nincs. - ette a palacsintát.
  -Akkor jó. - olyan közel hajolt hogy a homlokunk összeért.
Arra lettem figyelmes hogy két személy trappol le az emeletről Szerintem Bella és Josh az. Hogy valaki mindig akkor jön amikor nem kéne.

*Allie*

Még beszélgettünk egy kicsit és kezdtem megbékélni anyuval. Hazasiettünk mire már beesteledett.
  - Akkor én szerintem megyek. - állt meg az ajtóba Zayn.
  - Hát menj. - mondtam mintha egyáltalán nem érdekelne. Pedig érdekelt.
  - Ennyi? Hát menj? - nézett rám nevetve.
  -Mit vártál mit mondjak? - néztem rá hülyén. 
  - Például. Várj Zayn had öleljelek meg, vagy egy jóéjt puszit sem kapok? - kezdte el sorolni mire én behúztam az ajtón és apuhoz mentem vagyis a dolgozó szobájába.
  - Apa ma itt alszik Zayn.Oké? Oké. - tárgyaltam le vele vagyis inkább magammal a kis beszélgetést mire apa csak felnevetett és én ugrándozva mentem Zaynhez.
  - Tessék. Itt alszol. - nyújtottam rá a nyelvem amire ő elkapta a kezével.
  - Enhgedh elh a nyelvöm. - mondtam hülyén mert így nem lehet beszélni. Próbáltátok már?
  - Ha utána kapok egy puszit. - csücsörített. Én szemforgatva elvettem a kezét és csak azért is az arcára adtam egy cuppanós puszit. Felmentünk az emeletre és elvégeztük az esti teendőinket majd elaludtunk. 
Reggel hogy is mondjam.. kellemes ébresztőt kaptam. Azt éreztem, hogy valaki puszilgatja az arcom és a nyakam. 
  - Szép jó reggelt. - mosolygott rám Zayn.
  - Viszont. Hány óra? - kérdeztem nyújtózkodva.
  - Korán van. Nyolc óra. - válaszolta és felültünk az ágyba.
  - Hogy hogy ilyen korán fent vagy? - kérdeztem tőle a szememet dörzsölgetve.
  - Nem tudom. Csak felkeltem. - mosolygott és felhúzott az ágyamból.
  - De még olyan csábítóan hívogat az ágy. - nyúltam vissza az ágyam fele de ő húzott tovább.
  - Megreggelizünk és vissza alhatsz. - adott egy puszit a számra de mielőtt olvadozhattam volna megláttuk Louist és Bellát a konyhaasztalnál ülni.