34.fejezet - Beszélgessünk

Még hallottam egy "nem hagyhatsz így itt" féle beszólást tőle majd utánam jött.
  - Boldog karácsonyt kicsim. - jött oda hozzám apa és egy nagy cuppanós puszit nyomott a fejemre. Csak úgy bűzlött a sörtől.
  - Neked is apa. - toltam el egy kicsit magamtól.
  - Lia, Jasmine, Zoe menjetek fel. - szólt Trixy a kiskorú gyerekekre.
A kicsik felmentek, gondolom nem csak azért mert este tizenegy volt hanem azért mert milyen már, hogy a kicsik látják az apjukat/anyjukat kissé piásan. Hát szerintem mi TINIK voltunk most a legnormálisabbak. Bár Bellának és nekem azért nem ártott semmi mert mi nem szeretjük a sört ezért mi nem is ittunk.
  - Kérsz? - nyújtotta felém Harry az imént említett folyadékot.
  - Nem szeretem kösz. - utasítottam vissza.
  - Te tudod. - mosolygott rám és váll rántva ott hagyott.
Mikor már a felnőttek a karácsonyi zenéket felváltották valami unalmas '70-es évekbeli zenékre úgy döntöttem, hogy felmegyek megnézem a kicsiket. Szépen lassan benyitottam a szobámba (mivel azt foglalták el) és láttam, hogy csak Jasmine van fent. Zoe és Lia nyomta a szunyát.
  - Allie? - kérdezte suttogva Jas.
  - Én vagyok. Csak megnéztem, hogy alszotok e.Már megyek is. - suttogtam.
  - Maradj. Nem tudok aludni. - mondta kérlelve.
  - Mi a baj? - guggoltam le az ágyra ahol aludtak. Francia ágyam volt így a három kicsi pont elfért rajta.
  - Előbb rosszat álmodtam. Nem tudok vissza aludni. Mesélj nekem. - mondta csilingelő hangján.
  - Mit meséljek? - mosolyogtam és ebben a pillanatban toppant be Zayn is.
  - Téged kerestelek. - suttogta és oda jött hozzám. Ahogy meglátta Jas-t meg is szólalt. - Miért nem alszol picilány? - simított végig a karján.
  - Rosszat álmodott. - mondtam el helyette.
  - Énekeljünk neked? - mosolygott Zayn.
  - Igeen. - mondta picig hangosabban de nem annyira, hogy felkeljenek a többiek.
  - Én nem tudok énekelni. Ha azt akarjátok, hogy felkeljenek a többiek akkor segítek. - mosolyodtam el. Zayn leintett és elkezdett valamit énekelni. Annyira megnyugtató volt.
Ahogy befejezte a dalt Jas elaludt és mi kimentünk a szobából.
  - Nekem nem szoktál énekelni ha nem tudok aludni. - fontam karba a kezem és úgy tetettem mintha megsértődtem volna így még háttal is álltam Zaynnek. Ő átkarolta a derekamat.
  - Majd ma este énekelek neked. - puszilta meg a fülem mögött ahol kirázott a hideg. Érzékeny pont.
  - Ha tudsz a mai este után énekelni. - néztem rá mert látszott is rajta, hogy már kicsit többet ivott mint mikor utoljára beszéltem vele.
  - Miért ne tudnék? - nézett rám értetlenül.
  - Mennyit ittál? - kérdeztem meg tőle és karjaimat a nyaka köré fontam.
  - Nem sokat. - rántott vállat és éreztem, a sör szagát.
  - Bűzlik a szád a sörtől. - hesegettem el a szagot.
  - Apád és Ben nagyon meggyőzően tudnak érvelni, hogy igyunk. Sőt mindenkinek csak adták sorban a piákat. Nem vagyunk mi olyan udvariatlanok, hogy visszautasítsuk. - mosolygott.
  - Bella? - kérdeztem mert talán ő az aki még jól van. Remélem.
  - Minden rendben van vele. Minden ötödik percben azt látod, hogy Louissal épp valamit csinálnak. Aztán ötpercig külön és ismét együtt. - sóhajtott fel. - De most ne törődj velük. - húzott magához.
  - Menjünk le. - húztam magam után. Körül néztem. Apu, Ben, Harry, Liam, Josh a fa körül beszélgettek kezükben mind az ötnek egy egy üveg sör. Justin, Niall, Louis a konyhába beszélgettek, Bella, anya Trixy és Selena meg a fotelben ültek és épp egy-egy pohárral a kezükben valami koktél félét ittak. Gondoltam Zaynt ott hagyom és anyuékhoz mentem. Zayn társult a konyhás társaságba.
  - Tessék Allie kostold meg te is. - nyomott a kezembe Bella egy koktélt. Beleittam és éreztem ahogy az alkohol elfolyik a torkomon. Kissé maró érzés volt mivel eléggé rég ittam már de bevallom nem hiányzott.
Bellával félre vonultunk, otthagyva anyánkat és leültünk a lépcsőre ahonnan mindenkit jól láttunk.
  - Mi van közted és Louis közt? - kérdeztem meg de nem néztem rá ugyanis a koktélomat vizslattam.
  - Nem tudom. Kezdek rájönni, hogy szeretem de nem járunk, vagyis nem kérdezte meg, hogy leszek e e barátnője. - nézte a konyhába nevetgélő fiút. - Közted és Zayn között? - kérdezte meg most ő.
  - Hát detto. Vagyis én nem tudom , hogy szeretem e de nem közömbös. És azt hiszem le is feküdtünk. - csuktam be a szemem.

*Bella*

Ahogy Allie kimondta én kitágult pupillákkal néztem rá.
  - Micsoda? - üvöltöttem fel mire mindenki szinte ránk nézett. Én leintettem őket amolyan "nincs semmi" féle mondattal és megint ránéztem. - Mi az, hogy azt hiszed?
  - Tudom, hogy együtt voltunk úgy de.. szerinted meddig bírná a kapcsolatunk? Ők alig vannak itthon, mi meg nem hiszem, hogy mehetünk velük a turnékra. - sóhajtott fel. Igaza volt.
  - De ha szereted nem az a lényeg, hogy mikor nincs itthon hanem, hogy ha elmegy akkor minél jobban várod haza. És kitudja. Lehet, hogy miután hazajön kapsz egy amolyan "hiányoztál nagyon" féle sz.. - mondtam volna ki de bele ütött a vállamba.
  - Ezzel fogsz most basztatni? - nézett rám.
  - Meglehet. - kortyoltam bele az italomba.
  - Na menj oda Louishoz mert látom, hogy nagyon oda akarsz menni. - lökött meg. Igaz tényleg szemezgettünk vele de direkt nem mentem oda mert udvariatlanság lett volna szerintem egy beszélgetés közepén otthagyni a testvéremet. Ahogy Louis meglátta, hogy oda indulok hozzá elindult ő is felém.
  - Ez tíz perc volt. - mosolygott. Ja igen. Mindenki azt mondja, hogy öt percig vagyunk külön aztán megint együtt egy pár percig. 
  - Számoltad? - nevettem fel. 
  - Lehet. - húzott oda magához. 
  - Louis te mennyi sört ittál? - toltam el magamtól mert nagyon büdös volt már tőle.
  - Pár üveget. - rántott vállat és megitta az utolsó korty sört ami az üvegben volt.
  - Szerintem neked aludnod kéne. Ahogy mindenki másnak aki ilyen sokat ivott. - néztem körül. Apa és Ben nevetgéltek de már szerintem az olyan poénokon is amik nem is viccesek. Josh és Justin énekelnek valamit a gépnél. Zayn,Liam,Louis,Niall.. szerintem ők is már azokon nevetnek amik nem viccesek. Anyuék már felvonultak aludni. Allie valahol a telefonjával ügyködik mi meg itt állunk.
  - Na! - üvöltött fel hirtelen Allie. Annyira megijedtem hogy majdnem fellöktem Louist. Mindenki az előbb említett lányra nézett.
  - Vége a "bulinak". - mutatott a idézőjelet a buli szónál. - Mindenki kiütötte magát így mehetünk fel. - mutogatott az emeletre. Ahogy kimondta mindenki felcsődült. 
  - Ügyes vagy. - ütögettem meg a hátát. Zayn oda ment hozzá és ahogy láttam meg akarta csókolni de eltolta magától. 
  - Öblítsd ki a szád, moss fogat, fürödj meg. Ha ezt megcsináltad adhatod a puszikat. - mondta háttal neki mert épp felfele ment a lépcsőn. 
  - Az én nővérem. - tettem a szívemhez a kezem és én is felindultam a lépcsőn Louissal az oldalamon. Mivel Allie-ék nem fértek hol el átmentek Zaynhez aludni. 

33. fejezet - Szeretem!

*Bella*
Liával végig jártuk az üzlet sorokat ahonnan beszereztem egy-egy ajándékot. Louisnak egy répa alakú párnát, Zaynnek egy szív alakú tükröt és csokit, Niallnek milka csoki mintájú ágyneműt, Harrynek egy interaktív macskát és Liamnek egy étkészletet amibe kanál is volt.
Nem vettem komolyan.. gondoltam ez vicces lesz biztos hogy ők se vették komolyan ahogy ismerem őket. De egy biztos.. Niall valami plüssállatot vesz amitől féltem az állatkertbe.
Amint végeztünk a padhoz sétáltunk ahol megbeszéltük. Már mindenki ott volt ezért elindultunk hazafele. Mire hazaértünk már nyolc óra volt és az ajándékok a fa alatt.
  -Vacsora! - kiabálta Trixy a konyhából.
  -Reggeli. - kiabálta vissza Justin.
  -De vicces vagy fiam. Gyertek enni. - jött a válasz.
  -Ez nem jött össze. - vágtam hátba.
Levettük a cipőnket meg a kabátunkat és a konyhába sétáltunk. Leültünk és enni.
Húsleves volt a kaja utána pedig töltött káposzta.
  -Úú tele vagyok. - dőlt hátra Allie, majd felhúzta a pólóját és a hasát kezdte simogatni.
  -Mindenki kész? - szedegette el előlünk az üres tányérokat Selena.
  -Igenis kapitány. - ugrottunk fel egyszerre.
  -Ajándékbontáááás. - vinnyogott Jasmine és mindenki a nappaliba futott.
Kiválasztottam a legnagyobb csomagot ahogyan Allie. A legnagyobb csomagokat mindig Joshtól kaptuk. Leszedtük a rózsaszín borítást és kinyitottuk.
  -Josh ez gyönyörű. - ugrottunk egyszerre a nyakába.
Hogy mi volt benne? Két koktél ruha, cipővel és kiegészítőkkel.
Negyed tízre mindent kibontottunk. Mindenki örült mindennek, egy csomó dolgot kaptam én is meg persze mindenki más.
  -Kinyitom. - pattantunk fel egyszerre a kanapéről Allievel a csengő hangjára. De nem csak mi hanem Zoe, Lia és Jasmine is.
  -Fiúk. - ugrottunk a nyakukba. Mindenkinek két zacskó volt a kezébe.
  -Úr. Istenem. - kapkodott levegő után Zoe. Éreztem hogy fel fog robbanni de nem.. csak visított kábé két percen keresztül.
  -Nahát ez az enyém? - néztem bele mind az öt zacskóba. -Köszönöm. - nyomtam egyesével a fiúk arcára puszikat, kivéve Louisnak.. neki a szájára ment.
  -Úristen úristen köszönöm. - pattogott Allie is.
Végre elhallgatott Zoe mikor Zayn lehajolt hogy vele egy szinten legyen és a kezébe nyomott egy borítékot.
  -Aláírás mindenkitől, három VIP. koncertjegy? - sikítozott Zoe.
  -Az bizony. - puszilta arcon Zayn.
Átadtuk mi is az ajándékokat a fiúknak az én ajándékjaimra ez volt a reakció:
  -Áááá... megéhezek. - ölelte magához az ágyneműt Niall.
  -Úristen. Imádlak. - ölelt át Louis. De ez csak egy párna. Nem értem őket.
  -De szeretlek. - nézett a tükörbe Zayn.
  -Én is szeretek mindenkit. - mondtam mosolyogva.
  -Én a tükörhöz beszélek. - förmedt rám Zayn.
  -Úristen te megőrültél? - dobta el a szatyrot Liam.
  -Juj. Ez hasznomra lesz esténként. Lesz kit simogatnom.  - emelte ki a macskát Harry.
Allie is átadta az ajándékait a reagációt nem részletezem most mert van jobb is. A fiúkat behívtuk és mindenkinek bemutattuk őket.
Mikulás sapit tettünk a fejükre és énekeltek valami karácsonyi számot, utána Louis mellém állt és átkarolt. Beszélgettünk egy kicsit mikor Lia egy fagyöngyöt akasztott fölénk. Louis nem tétovázott csak megcsókolt. Amikor megcsókol, megölel vagy csak puszit nyom az arcomra olyankor tudatosul bennem a legjobban, hogy mennyire szerencsés vagyok, hogy ismerhetem sőt magaménak tudhatom őt. Most már bátran ki is jelenthetem hogy SZERETEM Louis Tomlinsont.



*Allie*

Hogy őszinte legyek kicsit megleptek a fiúk, hogy átjöttek. Úgy volt megbeszélve, hogy holnap jönnek át de nagyon örültem nekik.
Ajándék bontásnál mindenki örült mindenki ajándékának. Én Zaynnek egy olyan pólót vettem amire rá volt írva, hogy : "Sexy and I know it." Mindenki röhögéssel reagált de Zayntől még kaptam puszit is amit nem csodáltam.
Harrynek egy converse cipőt mert mindig azt hord így legyen neki még egy. Louisnak egy répás felsőt, Liamnek egy nagy plüss teknőst, Niallnek meg egy négylevelű lóherés iPhone hátlapot. Nem vittem túlzásba mert nem ismertem még annyira őket de nagyon megkedveltem mindenkit.
Zayntől egy nagy plüssmacit kaptam amin egy szivecske volt és rá volt írva hogy "Baby Bear"plusz pár rózsát.

Ezek után mindenki mindent csinált. Csináltam egy képet Belláról és Louisról ahogy a fagyöngy alatt csókolóznak. Aranyosak voltak.
  - Hogy hogy nem otthon vagy? - súgtam oda neki. Ott álltunk a konyhába az asztal mellett, de így se nagyon lehetett semmit sem hallani ugyanis üvöltött a karácsonyi zene plusz énekeltek is apuék akikben már volt pár pohár sör.
  - Nálunk már volt az ajándék osztás és ahogy mondtam anyának, hogy hozzád jövök szinte kilökött az ajtón. - mosolygott rám.
  - Ennyire bírnak engem vagy ennyire megakartak szabadulni tőled? - vigyorogtam rá.
  - Az első. Engem mindenki imád. - kacsintott és közelebb húzott magához.
  - Biztos vagy te ebben? - húztam fel a szemöldököm.
  - Mondd, hogy te nem imádsz. - suttogta a fülembe amitől kirázott a hideg is.
  - Nem mondok olyat amit nem gondolok komolyan. - pusziltam meg a nyakát és ott hagytam.

32. fejezet - Ajándék vásárlás

*Bella*
Miután szépen ráállítottam Zoet, Alliere felfutottam az emeletre. Nem sokkal késöbb Louis is társult. Mikor elcsendesedett minden lementünk a nappaliba. Sehol senki. Semmi problem. Louis egy fotelbe ült én meg az ölébe ültem úgy hogy szembe legyünk. Lábamat a háta mögé kulcsoltam és megcsókoltam.
  -Boldog szülinapot. - váltam el tőle.
  -Köszönöm. - csókolt meg újra.
  -Megtaláltam őket. Épp a nappaliba eszik egymást. - kiabált a kicsi Jasmine.
Louissal felnevettünk és elváltunk egymás szájától majd már csak ölelkeztünk.
  -Befáradnátok enni? - nézett ránk kedvesen Selena.
Leültünk a két maradék helyre, mikor faggatni kezdtek minket.
  -Együtt vagytok? - nézett ránk Trixy.
  -Mondhatjuk úgy is. - néztem rá. Allie szúrós tekintetével találkoztam gondolom azt jelenti, hogy "köszi ezért még megfizetsz". Hát a kaja többi része csendben telt.
  -Mennem kell haza. Bocsánat. - állt fel Louis és egy puszit nyomott a számra. - Viszlát.
  -Szia. - mosolyogtam utána. Amint kilépett az ajtón elkezdődött.. megint.
  -Hogy ismertétek meg egymást? - nézett Zoe kíváncsian.
  -Szalagavatón. - jelentettem ki.
Nem voltam kíváncsi több kérdésre ezért a szobámban lévő erkélyre baktattam. Azzal a szándékkal mentem ki hogy csillagokat fogok nézni. De az délután fél háromkor még nincs. Úgyhogy csak leültem.
  -Szia. - állt meg egy fiú az ajtóba. Azt hogy fiú csak a hangjából vágtam le.
  -Justin. - fordultam meg. Úgy hiányzott már.
Felugrottam és szorosan átöleltem. A családból őt szeretem leginkább, meg anyut azok közül akik most jöttek.
  -Ülj csak le. - mutattam a helyre ahol ültem.
Justin beleült és az ölét ütögette.
  -Ülj már ide már fáj a combom. - nevetett.
Féloldalasan leültem az ölébe és fél kezemmel átkaroltam.
  -Figyu, te fiú vagy. Mit vegyek Louisnak? Szülinapjára és karácsonyra? Mindkettő ma van. - sóhajtottam.
  -Vegyél neki egy piros farmert. - nevetett.
  -Honnan tudod hogy azt hord? - néztem értetlenül.
  -Mert a húgom is rajongó.. és ha belépsz a szobájába akkor Louis vigyorog a falról, meg Zac Efron és Justin Bieber. - sorolta.
  -Jó jó elég. De az már van.
  -Vegyél egy kulcstartót.. amire az van írva hogy szeretlek? - kérdezte.
  -De nem is járunk. - hajtottam le a fejem.
Ha valakinek mindent elmondok az ő.
  -Mivan? - nézett értetlenül.
  -Louissal nem járunk. - mondtam ki újra.
  -De az a csók meg az a puszi meg az ölelés. - sorolta.
  -Azt hiszem szeretem.. de nem járunk. - nyomtam egy puszit az orrára.
  -Bella. - állt meg mellettünk Jasmine.
  -Szia kicsi lány. - vettem az ölembe.
  -Ez már súlyos. - célozgatott Justin arra hogy együtt nehezek vagyunk.
  -Tudtad hogy jövőre egyel többen jövünk? - ölelte magához a maciját.
  -Miért? - kérdeztem de addigra már sírva fakadt.
  -Anyu terhes. - mosolyodott el Justin.
  -Jajj Jasmine, az nem olyan rossz.
  -De igen. - pityergett.
  -Justin, Allie, Bella gyertek gyorsan. - sikítozott valaki lentről.
Én rekord idő alatt helyeztem Jasminet a földre és pattantunk fel a székből.

*Allie*
Kaja után Louis lelépett és Bella a szobájába ment, őt Justin és Jasmine követte.
Engem továbbra is Zoe sokkolt és Lia unatkozott mellettem.
Trixy és Ben a tévé elött falták egymást, és Selena apuval meg anyuval beszélgetett. Mindenki elvolt. Felmentem a szobámba de Zoe csakugyan követett.
  -Van róla képed? Átküldöd? - nézelődött a szobámba.
  -Nincs. Nem. Zoe kérlek.. - nyávogtam.
  -Justin, Allie, Bella gyertek gyorsan. - kiabálta valaki.
Eszméletlen gyorsan kezdtem sprintelni a lépcsőn.
  -Mi történt? - kérdeztük ijedten.
  -Jaj semmi.. elvinnétek a kicsiket valamerre ameddig elkészülünk a sütikkel meg ameddig ide ér a Jézuska? - mutogatott nyuszifüleket a Jézuska szónál.
  -Már azt hittem valami baj van. - mondtam bunkón.
  -Jasmine, Lia, Zoe ! Gyertek megyünk Zaynhez. - kiabálta Bella nevetve.
  -Te ezt direkt csinálod? - néztem rá idegesen.
  -Meglehet. - mosolygott kísértetiesen.
Megvártuk még elkészülődtek és a parkba kezdtünk sétálni. Bellel mindig oda megyünk ha magányosak vagyunk, vagy épp gondolkozni akarunk.

Mikor odaértünk elkezdett a hó szállingózni, csak potyogtak a fehér pelyhek. A kicsik meg sikítozva futkároztak a játszótéren. Justin beült közém és Allie közé.
  -Ide akarok költözni. Amúgy Josh merre? - nézett kíváncsian ránk.
  -Na ez jó kérdés. - gondolkoztunk.
  -Szerintem dolgozik. Vagy valakivel randizik. - csapta a combjára kezeit Bella.
Kezdett hűvösödni ezért Justin magához ölelt mindkettőnket.
  -Keresek egy házat és ide költözök. - gondolkozott Justin.
  -Mi meg hozzád. Kibírhatatlan hogy apu napról napra új szőkéket hoz haza. - ráztam a fejem.
  -Komolyan? - röhögött.
  -Ja.. - vágtuk rá egyszerre Bellával.
  -Halljátok. Menjünk vásárolni. - ugrott fel Justin mellől.
  -Bella minden zárva. - húzta vissza a padra Justin

Bella kiharcolta hogy elmenjünk vásárolni. Nem volt minden zárva mert valami ajándék boltba vitt. Felosztottuk ki kivel járja majd a boltokat. Következő volt a felosztás: Bella - Liával, Justin - Jasminnel és én Zoeval. Csak azért őt hoztam mert a fiúknak is kéne valami ajándék és ő mindent tud róluk.
  -Egy óra múlva ugyanitt. - mutogattam.
Mindenki bólintott és elindultunk. Zoeval bejártuk az üzleteket és háromnegyed óra alatt végeztünk. Odasétáltunk a padokhoz és a szatyrokat magam mellé helyeztem. Öt szatyor volt mert csak a fiúknak vettem ajándékot. A családét már megvettem novemberbe.
  -Szerinted örülni fognak ezeknek? - mutogattam a szatyrokra.
  - Biztosan. - mosolygott rám Zoe.

31. fejezet - Az én családom rosszabb

*Bella*
-Igen. - vágtam rá mivel Louis megkért, hogy mondjam. Ő csak mosolygott majd én felmentem az emeletre mert fáradt voltam. Éppen az ágyon feküdtem és gondolkoztam mikor bekopogott valaki az ajtón.
Nem az jött akire számítottam. Louis apukája volt.
  -Szia. - ült le mellém, Louis ágyára.
Én csak mosolyogtam és észre se vettem hogy beszélgetésbe kezdtünk.
  -Hanyadik barátod Louis? - kérdezte kedvesen.
  -Lehet hogy fura de az első. - mondtam büszkén.
  -Nem fura. Sőt tisztellek ezért hogy nem állsz össze minden veled szembe jövő pasival. - nézett végig rajtam.
  -Köszönöm. - mondtam halkan.
  -Csak mert híres elég sokan kihasználták már. Remélem te nem ilyen vagy.
  -Nem.. én igazán szeretem. - mondtam őszintén.. lehet hogy azt megjátsszuk hogy együtt járunk de azt őszintén mondom hogy szeretem.
  -Én is szeretlek. - mosolygott az ajtóból Louis.
  -Akkor magatokra hagylak fiatalok. - állt fel az ágyról Mark.
Louis csak odajött és az ágyra huppant.
  -Csak mondom. A zaj elől nem tudsz menekülni. Mindenhol ott van. - mosolygott.
  -Nem menekülök csak..
  -Csak?
  -Mind egy. Az én családom kibírhatatlan.. vagyis a része.. akik jönnek. - tereltem a témát.
  -Mond a nevüket.. hátha megjegyzem. - nézett rám.
  -Őm.. Selena a nagynéném, neki a lánya Zoe aki 13 éves, Ben a nagybáttyám, neki a felesége Trixy, és a gyerekeik: Justin 19 és Jasmine 4 éves. Ők hatan jönnek két napra de olyan lassan fog eltelni hogy az huh.. - magyaráztam.
  -Aha.. Selena, Trixy.. - ismételgette halkan.
  -Kész a vacsi. - kiabálta Johanna a konyhából, a csorda egy emberként trappolt le a lépcsőn.. csoda hogy nem szakadt le. Hamar bekajáltunk nosztalgiáztunk is egy kicsit. Sok ari dolgot megtudtam Louisról.
  -Megyünk aludni. - fogta meg a kezem Louis.
  -Jóéjt. - mosolygott Lottie.
  -Nektek is. - mosolyogtam vissza mindenkire.
Louissal felsétáltunk és egymást váltva mentünk fürdeni majd aludni.

Reggel röhögésre és csattanásra keltünk. Louis ijedten ugrott ki az ágyból és futott ki az ajtón. Daisy feküdt a földön és nevetett a többiekkel.
  -Mit csináltok? - emelte fel Louis a húgát.
  -Ne aggódj már Lulu nincs semmi baj. - vágta rá a másik iker lány.
  -Ne hívj Lulunak. - tette le a húgát majd becsapta az ajtót.
Louis idegesen az ágyba vetette magát és a laptopjáért nyúlt.
  -Hány óra? - kérdeztem hunyorogva.
  -Egy óra. - mosolygott.
  -Mi van? Eddig aludtunk? Indulnom kell haza. - ugrottam ki.
Felöltöztem majd megkértem Louist hogy vigyen haza. Otthon már mindenki ott volt, beleértve Alliet is. Meg úgy mindenki mást.
  -Ez itt Louis Tomlinson? Vagy rosszul látok? - sikoltozott Zoe.
  -Szép nap elébe állunk. - engedtem el Louis kezét és a kanapéra ültem.

*Allie*

Ahogy hazaértem már mindenki otthon volt kivéve Bella. Gondolom elaludt mint ahogy általában szokott.
  -Allie. - futott oda hozzám Jasmine.
  -Szia prücsök. - pusziltam meg. Mindenkit üvözöltem.
  -Allison. Milyen szép lettél. - nézett végig rajtam Justin.
  -Te meg helyesebb. Csak nem gyúrsz? - néztem rá meglepődötten.
  -Nem. Én anélkül is jól nézek ki. - nevetett.
  -Merre voltál? - jött oda hozzám Zoe.
  -Egy barátomnál. - mondtam és lehuppantam a kanapéra ahol Josh ült és nézett valami zene csatornát.
Ahogy leültem pont beadták a fiúk egyik klippjét a What Makes You Beautifult. Zoe ahogy meghallotta elkezdett ordítani. Nem is tudtam, hogy szereti őket. Akkor itt gondok lesznek.
Vége lett a számnak és Bella lépett be az ajtón vele Louissal.
  -Ez itt Louis Tomlinson? Vagy rosszul látok? - sikoltozott Zoe.
  -Szép nap elébe állunk. - engedte el Louis kezét és mellém ült.
  -Mért késtél? - néztem gyanakodva rá.
  -Elaludtunk, és Dasisy elesett majd nevetett és arra keltünk fel. - magyarázta.. de én nem igazán értettem ez mit akar jelenteni.
  -Úristen úristen. Bella te ismered a többieket is? - sikoltozott Zoe.
  -Igen. - vágta rá.
  -Bemutatod őket is? - őrjöngött.
  -Allie is ismeri őket. Zaynnel jár. - amint kimondta elmenekült előlem.
  -Mi? Nem is igaz. - háborodtam fel.
  -Lécci Allieeeee!! - toporzékolt elöttem.
  -Zaynnél is ott a családja nem hívhatom el tőlük. - próbáltam elérni hogy ne akarjon velük találkozni. Ha Louis miatt így bepörgött akkor mi lenne ha a többiek is itt lennének. Négyszer ilyen pörgős lenne.
  -Nálam is. És bármikor rá ér Zayn. - jelentette ki Louis és Bella után futott a szobába.
  -A francba. Csak lássalak meg titeket. - dörmögtem magamba.
  -Szóóval? - integetett a fejem elött.
  -Még megfontolom. - próbáltam lerázni.
Nincs mese.. Zoe idegesítővé vált.. És még két teljes napom van velük.
  -Gyerekek ebéd. - kiáltozott Trixy nekünk. Két órakor ebédelünk? Furcsa.
Mindenki leült kivéve Louis és Bella. Ők sehol sem voltak.

Csatlakozzatok: https://www.facebook.com/groups/300492866718642/

30. fejezet - A fiúk családja

*Bella*
Louisnál alszok ma is. Beléptünk a házába és a kanapéra ültünk vagy én nem.. én Louis ölébe.
Elkezdte simogatni a hátam mikor megszólalt a telefonja. Felálltam hogy ki tudja venni a zsebéből. Két percen belül csalódottan rakta le.
  -Elöbb jönnek. - sóhajtott.  -Nem sokára itt lesznek.
  -És ez jó vagy rossz? - kérdeztem pártatlanul.
  -Ez nézőpont kérdése. Addig is. - be sem befejezte csak megcsókolt és a kanapéra lökött. Ő volt felül én pedig alatta. Már egy ideje csókolózhattunk mikor valaki krákogni kezdett. Szerintem mindent láttak.. ugyanis többen voltak.
  -Anya, apa, és lányok. - ugrott fel rólam Louis és egyenként megölelt mindenkit.
  -Csókolóm. - intettem zavartan.
  -Szia drágám. Johanna vagyok Louis anyukája tegezz csak minket. Ő pedig Mark az apukája. És ők a húgai: Lottie, Félicité, Daisy és Phoebe. - mutatott sorba mindenkire.
  -Nahát nekem is van ikertesóm. - hajoltam le a lányokhoz.
  -Valóban? - csodálkoztak.
  -Igen majd bemutatom valamikor. - fogtam meg a vállukat.
Nahát én idióta be sem mutatkoztam.
  -Elnézést. Én Bella vagyok. - fogtam kezet a szüleivel.
  -Gondolom Louis barátnője vagy. - mosolygott az apukája.
  -Igen. - vágta rá gyorsan Louis. - Menjetek fel.. ott pakoljatok ki. - mutatott az emeletre.
  -Melyik szobába? - nézett a legnagyobb lány.
  -Amelyikbe van hely. - nevetett Louis. - Bármelyikbe.. de az enyém tabu.
Az egész családja az emeletre vonult fel.
  -Kérlek kérlek kérlek!! Ne árulj el. Csak elöttük ne. - térdelt le elöttem.
Az egyik iker lány ácsorgott majd ijedten kiabálni kedzett.
  -Anyuuu!! Louis megkérte a kezét. - kiabálta.
  -Nem kértem meg a kezét. - ráncolta a szemöldökét.
Louis szorosan átölelt és a fülembe súgta: -Nem szeretik ha olyan lánnyal csókolózgatok akivel nem járok.
  -Rendben. - sóhajtottam.
  -Louis kicsim. - jött oda Johanna.
  -Anyu. - szólt rá.. gondolom a 'kicsim' jelző miatt.
  -Bocsi. Szeretitek a rántott húst? - nézett ránk.
  -Azt mindenki szereti. - nézett értetlenül Louis.
Mindenki a nappaliba vagy épp a konyhába zajongott.
  -Ezért költöztem el. - nevetett.
  -Nekem ez túl zajos. - néztem körül.
  -Te magad hangosabb vagy mint ők együtt.
  -Akkor holnap átjössz. Megnézed az én családomat. Meg fogod bánni. - nevettem majd Lottie mellé ültem.
  -Tényleg Louissal jársz? - mosolygott.

*Allie*

  -Figyi. Csak nyugi. - mosolygott még rám bíztatóan Zayn. Én bólintottam majd a kanapén ülve hallgattam, hogy mindenki üdvözöl mindenkit majd én is felálltam és oda mentem hozzájuk.
  -Anya, apa, lányok ő Allison. - jött oda mellém.
  -Csókolom, sziasztok. - intettem félénken.
  -Jajj tegezz csak minket. - mosolygott az anyja. - Egyébként és Patrícia vagyok de szólíts csak Trishanak. Ő itt Yaser és a lányok, Doniya, Waliyha és Safaa. - mutatta be Zayn testvéreit is.
  -Örülök, hogy megismerhetlek titeket. - öleltem meg mindenkit.

Hamar befogadtak engem jól elvoltunk. Tizenegy óra volt így még volt időm hazaérni. Trisha-val és Doniya-val a konyhába csináltunk épp ebédet és ott beszélgettünk a konyhába.
  -Apuék kérdezik mikor lesz kész az ebéd. - dugta be Zayn a fejét a konyhába.
  -Lassan de biztosan. - kacsintott Doniya és épp akkor készültünk el a kajával.
Leültünk az asztalhoz és akkor elkezdtek kérdezgetni rólam és a családomról.
  -Mondd Allie. Van testvéred? - kérdezte Yaser.
  -Van. Egy ikertestvérem. - mosolyogtam.
  -És mióta vagytok együtt Zayn-el? - kérdezte most Trisha. Köpni nyelni nem tudtam de az biztos, hogy félre nyeltem a vizet amit pont ittam.
  -Hát.. - kezdtem volna el de Safaa félbeszakított.
  -Meséljétek el, hogy hogy ismerkedtetek meg. - nézett ránk kíváncsi szemmel.
  -Allie szalagavatóján találkoztunk először. - mosolygott Zayn. Én visszagondoltam arra a napra. -És megfenyegetett ha nem megyek el tőle akkor megbánom. - mondta mire felnevettek a többiek. Szép kis este volt az biztos. - Utána másnap reggel mentünk a Star Bucksba kávézni és mikor beléptünk vitakozott a testvérével majd befutott az irodába. - nevetett bele a mesébe. - Aztán randizni hívtam ami emlékezetes volt mivel sok minden törént. - kezdte el mesélni. Mindenki csillogó szemekkel figyelte és néha néha belenevettek ahogy én is. Így vissza gondolva már elég viccesen hangzik.
  -Akkor elég emlékezetes volt az első randi. - mosolygott Doniya.
  -Az. - mosolyogtam én is.
  -Szóval pár hete vagytok együtt? - kérdezte mosolyogva mire Zayn rávágta, hogy igen. Jó tudni, hogy járunk.
  -Nekem viszont mennem kell mert hozzánk is jön a család. - mosolyogtam. Zayn kikísért az ajtóhoz.
  -Kedvelnek. - mosolygott rám. - Biztos ne kísérjelek haza?
  -Nem kell. Maradj csak velük. Holnap úgy is átjössz vagy jöttök nem? - mosolyogtam.
  -De. De az hosszú idő. - jött közelebb hozzám. Felnéztem rá. Igen még mindig volt vagy két fejnyi magasság köztünk.
  -Kibírod. - rántottam vállam majd elindultam volna ha nem kapja el a karom és nem ránt vissza egy csók erejéig.
  -Holnap. - döntötte homlokát az enyémnek és elindultam haza.

29. fejezet - Már csak két nap.

 Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 
*Bella*
 -Szia hercegnő. - kacsintgattak.
  -Mit mondtál? - ugrottam fel idegesen.
Louis mellém állt egy cólás pohárral a kezébe.
  -Her-ceg-nő - szótagolta.
  -Ne hívj így. - kiabáltam rá.
  -De hisztis valaki. - kacsintgatott majd Louis kezében lévő poharat kiütötte és a tartalma rám ömlött.
  -Hogy mért nem lepődök meg? - néztem Louisra. - Ne hívj hisztisnek! - kiabáltam a csávóra.
  -Mért mi lesz? Cica.. eljössz velem randizni? - fogta meg a kezem.
  -Ne akard tudni. - engedtem el a kezét.
  -Jajj a hercegnő megszúrkál a rózsaszín egyszarvúinak a szarvával de félek. - mondta nyálas hangon.
Én ökölbe szorítottam a kezem és egyenesen orrba vágtam, ha jól hallottam reccsent is egyet de a lényeg hogy vérezni kezdett.
  -Nem kell ide egyszarvú. - mondtam gúnyosan.
  -Te megőrültél? - kapott az orrához.
  -Elmondtam elsőre szépen, nem értetted meg hát sajnállak. Sziasztok. - mosolyogtam bájosan.
Kiléptünk a gyors kajáldából és haza indultunk volna ha Louis nem állít meg a KFC elött.
  -Nem láttalak még ilyen agresszívnek. - ölelt át.
  -Mindent időben látni fogsz ami velem kapcsolatos. - toltam el kicsit magamtól. Nem perverzkedésre értettem hanem viselkedésre meg ilyenek.
Louis átkarolta a derekam én meg a fejét magamhoz húzva megcsókoltam, először.. eddig mindig ő kezdeményezett.
  -Sziasztok. - lépett mellénk Josh és Louissal elváltunk egymásról.
Josht csak megöleltem, Louis meg lepacsizott vele.. sosem értettem mire jó ez a pacsizós dolog. Josh kitalálta hogy menjünk be a moziba. A film már elkezdődött de mi hárman besétáltunk a film alatt. Kb. négy sorral elöttünk két ismerős személyt vettünk észre. Egymás kezét fogták és a lány a srác vállára hajtotta a fejét. A film végén odajöttek felháborodva és megláttuk: Zayn és Allie volt.
  -Sziasztok. - nevetett Louis.
Meg volt a köszönés megbeszéltünk mindent végül mind az öten Louis kocsijába ültünk és hazafele indultunk.

*Allie*
  -Mért Bella ül elöl? - mondta sértődötten Josh.
  -Mert ő Louis barátnője. - mondtam mosolyogva.
  -Nem járunk. - mondták egyszerre Louissal.
Piros lámpánál ültünk és végig hallgattunk egy 'nyálas' vagy 'romantikus' beszélgetést. Ki hogy hívja..
  -Holnap december 23. lesz.. - mondta csalódottan Louis.
  -És? - értetlenkedett Bell.
  -Jön hozzám a családom.
  -És? - folytatta a húgom.
  -Itt lesznek három napig.. és nem hiszem hogy elszabadulok otthonról.
  -Majd megyek hozzátok. - mosolygott rá.
  -Bella.. hozzánk is jön holnap a család vagyis.. egy része. Egy nagy része. - szóltam közbe.
  -Nálunk is ugyan ez. - sóhajtott Zayn.
  -Szóval mindenkihez megy a família és nem tud senki senkivel találkozni.. osszátok be. - mutogatott Josh mint egy bolond.
  -Ma is nálam alszol? - nézett aranyosan Zayn.
  -De megy hozzád a családod. - mosolyogtam.
  -Reggel hazaviszlek.. vagy még jobb. Bemutatlak nekik. - örült magának.
  -Hát oké. - adtam be a derekam.
Zayn kotorni kezdett a zsebébe majd kihúzott egy csokit, meg volt olvadva és olyan folyékony állaga volt.
  -Bella egyél. - nyomta a kezébe.
Hát persze.. Zayn megígérte hogy figyel az étkezésére, Louis azt hogy mellette marad és én azt hogy jó tesó leszek.
Louis kidobott minket Zaynnél majd megbeszéltük Bellával, hogy holnap mindketten kettő körül hazamegyünk.
  -Biztos be akarsz mutatni a családodnak? - húztam el a szám. Igazából nem tudom mi volt kettőnk közt de külső szemlélőként szerintem sokan azt hiszik, hogy együtt vagyunk és már én is kezdem azt hinni.
  -Mért ne? - mosolygott rám.
  -Hát nem tudom. És mit mondasz? Én vagyok az a lány akit időnként csókolgatsz meg ilyenek? - kérdeztem tőle amire kicsit furcsán nézett rám.
  -Miért azt mondanám? - mondta most már mosolyogva.
  -Mert valahogy így van. - ültem le az ágyra.
  -Kitalálunk majd valamit. - ült le mellém és szorosan átölelt. Átbeszéltük azt estét majd lefürödtünk (külön persze) és elmentünk aludni.

Reggel arra keltem, hogy görcsöl a gyomrom és ha bármit ennék is azt kihánynám.Hogy miért? Én se tudom. Talán mert ma megismerem Zayn szüleit? Vagy csak beteg leszek. Felültem és a fejemet fogva megtámasztottam magam a térdemen.
  -Mi a baj? - ült fel mellém Zayn. Észre se vettem, hogy fent van.
  -Azt hiszem kicsit rosszul vagyok. Biztos a tegnapi popcorn. - mosolyogtam rá. Ő még kicsit aggodalmaskodott körülöttem majd otthagytam bementem a fürdőbe és megmostam az arcom és felöltöztem. Arcomat hagytam természetesen és így mentem ki Zaynhez.
  -Hűű. - nézett végig rajtam.
  -Hűű. - nevettem és megöleltem.
  -Ezt miért kaptam? - kérdezte a hajamba búgva.
  -Mert szeretem ha megölelhetlek. Mint egy kismackó. - nevettem el a végét mire csengettek.

28. fejezet - Új ruha

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*
Eszeveszetten rohantam az emeletre ahol a szekrénybe kezdtem kotorni. Rájöttem hogy nem otthon vagyok mert itt csak a régi ruháimat találtam. Gondoltam kérek anyutól egy cicanadrágot, hiszen ő elég fiatalosan és csinin öltözködik. Kiszedtem a szekrényéből egy fekete cicanadrágot és egy kék-fehér csíkos laza hosszított fölsőt ami feketével egy "LOVE FOREVER" felirat díszelgett. Loholtam Louishoz aki akkor már anyuval és Liával tévézett.
  -Mehetünk? - nézett végig rajtam mint ha először mennénk randizni, és ő időben ideért volna de én még az emeleten öltözködtem. Mint egy első randi. De ez most nem randi.
  -Igen. - indultam az ajtó felé.
  -Csini vagy. - mért végig tetőtől-talpig.
  -Hagyd a sablon szövegeket lécci. Nem az én stílusom. - mosolyogtam rá.
  -Csak növelném az egodat az igazsággal. - nevetett.  -Amúgy hova megyünk?
  -Vásárolni. Ruhát. - ültem be a kocsijába.
  -Kinek? - nézett értetlenül.
  -Nekem. - nevettem.
  -És milyet? - mosolygott
  -Meglepetés. - mondtam.
Odaértünk egy óriási ruhaboltba majd besétáltam és elmagyaráztam Louisnak hogy maradjon a fiúrészlegen mert csak a végén láthat. Meg is találtam a kiszemelt összeállítást és besiettem a próbafülkébe. Felöltöztem és büszkén néztem végig magamon.

 Mint Louis lányba. Kisétáltam és megkerestem.
  -Váó.. de jól áll. - tátotta a száját.
  -Köszönöm. Megkapom? - néztem kérlelve.
  -Ilyet? Bármikor kapsz. - mosolygott és a pénztárcájához nyúlt.
  -Mehetünk. - mentünk el a pénztártól.
  -Nem. Elöbb ide bemegyünk. - húzott be a bizsushoz.

Hosszas nézelődés után tovább nézelődött. Én csak ácsorogtam mint egy fa. Louissal ugyan olyan ruhába voltunk így még csak elbújni se tudtam hogy ne lásson.

Mikor végre befejezte a nézelődést elindultunk.. majd egy újabb bizsu boltba rántott be.
  -Várj. Ide is benézünk.
  -Remek. - rántottam vállat.
Itt is csak ácsorogtam.
  -Nem találom. - morgott Louis.
  -Mit keresel? - néztem értetlenül.
  -Majd meglátod. - vigyorgott.
Még úgy fél órát álldogáltam mikor odajött.
  -Kell egy ilyen? - emelte fel az Iphone hátlapot amin az ő arca díszelgett.
  -Louis. - nevettem hangosan. -Ezért ácsorogtam mint egy idióta két teljes órát?
  -Nem ezt kerestem. Mindegy együnk valamit.
Elindultunk egy gyors kajáldába ami most a KFC volt. Mikor ettünk odajött hozzánk négy srác és flegmázni kezdtek.

*Allie*

Még egy kicsit ott maradtunk anyunál aztán hazamentünk. Most senki sem volt otthon így rögtön mentünk is a moziba. Zayn felvett a biztonság kedvéért egy napszemüveget és egy sapkát hátha nem ismerik meg. Én is felvettem egy napszemüveget aztán mentünk is. Milyen jól nézhettünk ki. Télen két "tini" napszemüvegben mászkál az utcán.
  - Amúgy most hogy hogy nincs semmi koncert meg ilyenek? - kérdeztem tőle mert mióta megismerkedtünk nem mentek sehova.
  - Kaptunk egy kis szabadságot ha lehet úgy mondani. Az elmúlt időkben vagyis mielőtt megismertünk titeket szinte mindennap mentünk mindenhova. Most végre pihenhetünk. - mosolygott rám.
  - És ha vége? Akkor ti folyton turnéztok, koncerteztek én meg egyedül leszek. - sóhajtottam és észre se vettem, hogy már a mozinál vagyunk.
  - Most ne gondolj a jövőre csak a jelenre. - emelte fel a fejem és megpuszilt.
  - Ha az ilyen könnyű lenne. - mosolyogtam rá nem túl őszintén és beültünk egy filmre. Valami Kertvárosi Kommandó volt a neve. A film elején besétált három személy. A hangjukat nem hallottam meg az arcukat nem láttam.

A film közepénél popcornal dobáltak.
  -Fuj. - szedegettem ki az ölemből.
  -Mit csinálsz? - suttogta Zayn majd a kezemhez nyúlt amire rá is kulcsolta az ujjait.
  -Valaki dobál. - mutattam az ölembe.
Zayn csak elmosolyodott. A film unalmas volt.. vagyis nem igazán értettem mert öt másodpercenként egy popcorn repült az ölembe amit mindig le kellett sepregetnem, és  Zayn arcát fürkésztem miközbe azon gondolkoztam amit anyu mondott. Lehet csak célozgatott arra hogy házasodjak össze Zaynnel ameddig ő él? Nem tudom. Mind egy.
A filmnek vége lett és Zayn felfelé kezdett húzni.
  -Ki dobált? - kérdezte tőlem mérgesen.
  -Nem tudom. - mondtam de Zayn választ kapott a kérdésére.. a három ember akik vihogva jöttek be.. ők voltak azok..
  -Ti voltatok? - nézett rájuk megenyhülve Zayn.

27.fejezet - Nosztalgia

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*

Reggel a földön ébredtem. Hát igen.. régi szép idők mikor Liával aludtam. Feltápászkodtam és azt láttam hogy Louis karjaiban fekszik. Olyan aranyosak együtt. Szerintem Louis jó apa lenne. Én speciel a gyereket is a játszótéren felejteném, akár egyke akár nem. Volt már rá példa. Allievel meg Liával sütizni mentünk szánkóval, amin Lia ült én meg húztam. Észre se vettem hogy könnyebb lett. Mikor a cukrászdába Allie idegesen nézett körbe hogy "Hol van Lia?" . Igen félúton belepottyant a hóba. Elindultunk visszafele azon az úton amin jöttünk és ott volt Lia.. fejjel a hóba. Én nevettem de Allie szerint ez nem vicces. Utána megkaptam hogy "Hogy lehetsz ekkora pancser?" és "Nem tűnt fel hogy könnyebb lett?" , "Csoda hogy a szánkót nem hagytad el." beszólásokat. Igen Allie ért az ilyesmihez.
Gondolat menetemet egy hang zavarta meg.. elég hangos volt, a hasam. Korgott egy nagyot, és rettentően fáj. Remek.. pont ez hiányzott most.
Lesétáltam a konyhába ahol anyu már reggelizett.
  -Szia. - ültem le mellé.
Ő csak mosolygott egyet. Evés közbe elkezdtünk nosztalgiázni.
  -Aranyos srác ez a Louis. - nézett rám.
  -Aranyos. - folytottam vissza a nevetésemet.
  -Hogy ismerted meg?
  -Szalagavatón énekeltek. - tömtem be a műzlit.
  -Értem.. és fura.. Allie és Zayn, te meg Louis. Mindketten kaptatok egy szupersztárt.
  -Hát igen, szerencsések vagyunk. - próbáltam drámai lenni.
  -Emlékszem mikor még kicsik voltatok. - hozott oda egy fényképet.

  -Jajj anyu. - kaptam ki a kezéből. - Ez még meg van neked?
  -Hát nem látod? - nevette el anyu.
  -De.
  -Emlékszem.. azt terveztétek folyton Allivel hogy milyen legyen az esküvői ruhátok. Nagyon fel akartatok nőni. És az volt az álmotok hogy egy híres ember legyen a férjetek és neked három Allienek meg két gyereke legyen. Visszasírom azokat az időket. Folyton esküvői ruhákat nézegettetek. - könnyezett be anyu.
  -Még nem nőttünk fel. Vagyis.. még nem megyünk férjhez. - mosolyogtam.
  -De eljön annak is az ideje.
  -Nyugi anyu. Téged hívlak meg először majd az esküvőmre. - fogtam meg a kezét.
  -Nem. - vágta rá.
Én nem értettem úgyhogy inkább témát váltottam.
  -Melyik vagyok én? - néztem a két szöszi kislányt.
  -Aki Joshon fekszik. - mutatott rám, a lila pólós kislányra.
  -Aranyosak vagytok. - szólalt meg a hátam mögül egy hang, ami Louisé volt. Átölelt hátulról és a képet nézegette.
  -Josh már akkor is vagány csávó volt. - mutattam a bátyámra.
  -Te meg hogy szeretted. Ölelgeted. - nézte azt ahogy a képen átölelem Josht.
  -Most is szeretem. - bújtam ki a keze közül.
  -Nem vagy éhes Louis? - nézett rá anyu.
  -De egy kicsit. - ült le az asztalhoz, teljesen fel volt már öltözve, piros szűk farmer, és fehér-fekete rövid ujjú póló amit még a bálba adott nekem.
  -Louis várj meg itt! Tudom mit csinálunk ma. Két perc. - futottam fel az emeletre.

*Allie*


Miután elmentem fürdeni kisétáltam a táskámhoz amiben a ruháim vannak. Mikor felemelkedtem két kart éreztem a derakam körül.
  - Arra gondoltam, hogy este elmehetnénk valahova vacsizni. - fordított maga felé.
  - Benne vagyok, de be kéne ugrani anyuhoz is. - húztam el a szám ugyanis nem feledkeztem meg róla.
  - Akkor öltözz és elmegyünk. - kacsintott majd utamra engedett a fürdőbe. Felvettem a szokásos szettemet magassarkúval, hogy egy kicsit egymagasságba lehessek Zayn-el de így is kicsi voltam. Hogy engem miért teremtett isten ilyen kicsinek? 165 cm vagyok a testvéremmel együtt, Zayn meg majdnem két fejjel magasabb mint én.
  - Jól áll a magassarkú, többet kéne hordanod. - nézett rám egy pillanatra mikor az övével vacakolt.
  - Nem szeretem annyira mert előbb utóbb képes lennék kitörni benne a nyakam.De most jól megy a ruhámhoz. - mosolygotam és a táskámat felkapva leültem a konyhában elhelyezett székre arra várva, hogy Zayn beállítsa a haját. - Komolyan mondom egy csaj is gyorsabb nálad. - sóhajtottam mikor már vagy tíz perce ültem és a telefonomat nyomkodtam.
  - Legalább jól fogok kinézni. - mosolygott rám.
  - Nálam nem jobban. - mosolygtam vissza.
  - Igazad van. - jött oda hozzám és megcsókolt. Kezeit levezette a derakamon de észbe kaptam és ráütöttem.
  - Tegnap kaptál belőlem. Most menjünk. - nevettem fel és kirángattam az ajtón.
Pár perc alatt anyuhoz értünk de Bella és Louis sehol.
  - Sziasztok. - jött oda anya hozzánk majd átölelt.
  - Szia anya. - öleltem kicsit furán vissza. Oké sajnálom, de azért még mindig nem lett a szívem csücske. Most mondjátok, hogy szívtelen vagyok de szerintem ti se lennétek ilyen jóba az anyátokkal ha öt évesen ott hagyott volna titeket.
  - Kértek enni? - mosolygott ránk. Én nem voltam éhes de Zayn igen szóval ott maradtunk.
  - És mentek ma valamerre? - próbált beszélgetni velem anya.
  - Nem tudom. Zayntől függ. - néztem a fiúra aki ahogy lenyelte a falatot mondta, hogy elvisz moziba. Jó tudni.
  - Értem.  - mosolygott rá anyám. - A húgoddal pont beszélgettünk a kiskorotokról. - nézett rám mire nekem elkerekedett a szemem. Nem emlékszem szinte semmire kiskoromból.
  - És mit tetszett mesélni neki? - kérdezte meg helyettem is Zayn.
  - Hát, hogy mikor kicsit voltak folyamatosan az esküvőjüket tervezték és hogy minden áron egy híres emberhez akarnak hozzá menni. - ahogy kimondta Zayn elmosolyodott én meg hülyén néztem rá.
  - Ez komoly? - nevettem fel.
  - Okos kislányok voltatok ti akkor már. - fogta meg a kezem. - Sajnálom, hogy nem lehetek ott a nagy napon. - gördült le egy könnycsepp az arcán. Sosem láttam még a tegnapin kívül ilyennek.
  - Az lehet. De hidd el, akármennyire is rossz a viszonyunk sosem felejtelek és megemlítelek ott téged. - mosolyogtam rá a kezét fogva.

Ha olvasod a blogot lépj be ide: https://www.facebook.com/groups/300492866718642/

26. fejezet - El kell mondanom neki

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*
Louis a csengőhöz futott, én meg utána. A postás volt. Nem nézett jó szemmel minket.. Louis boxerbe én meg bugyiba és melltartóba.
  -Együnk. - csukta be az ajtót.
  -Mit? - mentem utána a konyhába. -Hozzá tudnék szokni egy ekkora házhoz.
  -Költözz ide. - mosolygott.
  -Hát persze. - ültem le a bárpulthoz.
  -Bundás kenyér jó? - nézett rám.
  -Tökéletes. -néztem ahogy feltöri a tojásokat.
Louis pár perc alatt megcsinálta a reggelit és elém rakta.
  -Ez bundás kenyér? És nem mozog. Ez jó pont. - cikiztem a kaját.
  -Edd meg és indulunk. - tette karba a kezét.
  -Mégis hova? - dörzsölgettem a szemem.
  -Anyukádhoz. Nála alszunk.
  -Mert mért?
  -Be szeretné pótolni az utóbbi éveket. - mosolygott.
Bekajoltam és felkaptam egy Louistól kapott ruhát és gyalog elindultunk egymás kezét fogva.
  -Szia anyu. - sétáltunk be Louissal.
  -Sziasztok kértek enni? - mosolygott.
  -Most ettünk. Felmegyek a szobámba Louissal.
Felsétáltunk a szobámba ami úgy maradt ott ahogy öt évesen hagytuk Allievel. Közös szobánk volt. Minden rózsaszín és hercegnős ágyunk volt amiről ilyen háló lógott.
  -Wow.. Barbieland. - nézett körül Louis.
  -Te alszol Allie ágyába. - nevettem.
A szoba tényleg  ugyan úgy van Bonnie is ott van ahol hagytam 13 éve. A szoba tele volt "Isa" meg "Carol" feliratokkal.. ez az Isabellát és a Carolinet takarta.
  -Carol.. az meg ki? - nézte Louis.
  -Allie.. kiskori neve. - léptem oda a halvány rózsaszín szekrényhez ami tele volt képekkel.

  -Ezek ti vagytok? - emelt fel egyet Louis.
  -Én, Bonnie és Josh. - vettem ki a kezéből a képet.
  -Úristen mennyi kép.. rád se ismerek. - nyomott egy puszit az arcomra.
  -Te is mutatsz majd? - néztem rá csillogó szemekkel.
  -Elő keresek párat. - kacsintott.
  -Köszönöm. - suttogtam és közelebb léptem hozzá, mellkasunk összeért. A kezével átölelt így még közelebb kerültünk egymáshoz.. Louis épp csókolt volna meg mikor Lia futott be a szobába.
  -Isa ti most itt fogtok lakni? - nézett ránk reménykedve.
  -Nem. De tudod mit? Sokszor jövünk el hozzád és te is eljöhetsz hozzánk. - öleltem át.
  -Louis csinálsz velem egy közös képet? - mosolygott.
  -Megint? - nevetett.
  -Igen és felteszed a Twitteredre? - könyörgött.
  -Ha szeretnéd. - emelte fel.
Megcsináltam a képet róluk majd együtt csináltunk képeket.
  -El se fogják hinni a barátnőim hogy nálunk vagy. - ölelte át Louis lábát. Ugyanis pontosan Louis csúnyácskájáig ér (szerintem levágtátok meddig).
Még csináltunk pár képet mikor Lia kitalálta hogy játszótérre szeretne menni.. levittük oda ahol tegnap este voltunk.. jól érezte magát.

Este kilenc körül elindultunk haza fele Louis cipelte Liát ugyanis 'álmos'.
  -Végre itt vagytok. Aggódtam értetek. - ölelt át mindhármunkat anyu.
Anya mögött egy pasi állt. Amint meglátott elkezdte csókolgatni majd a kanapéra húzta. Nem voltunk kíváncsiak a többi részre ezért felmentünk és lefürödtünk, illetve lefürdettük Liát. Nagyon szeretem csak nem velünk lakik.. nem tudom mért. Csoda hogy mi nem lettünk szét választva Allievel.. mint a két Lotti.
  -Álmos vagyok. - feküdtem be az ágyba.
  -Bella... a lábam lelóg az ágyról. - nyöszörgött Louis.
  -Nekem is. - nyávogtam.
  -Hisztis.. nincs valami nagyobb ágy? - ült fel.
  -De van. Josh szobája. - csillant fel a fejem fölött a villanykörte.
Louissal átfutottunk a mellettünk lévő szobába. Joshnak egy kicsivel nagyobb ágya volt.
Louissal egymással szembe feküdtünk és puszilgattuk egymást mikor Lia lépkedett be a szobába.
  -Isa. Rosszat álmodtam. Aludhatok veletek? - törölgette le a könnyeit.
  -Gyere kicsikém. - ültem fel.
Lia bemászott közénk és elaludtunk. Louis a hugomat karolta át úgy ahogy engem szokott ez tök aranyos.

*Allie*

Miután szépen megetettük egymást felöltöztem majd Zayn-el el szórakoztuk az időt. Sütöttünk muffint és megnéztünk két filmet. Este fele hazavitt majd elköszönt tőlem én meg bementem a nappaliba ahol Josh feküdt a kanapén.

  -Josh. Apa hol van? - néztem a kanapén elterülő fiúra.
  -Elment ismét azzal a szőkével. Azt mondta, hogy holnap reggelre várjuk. - mondta unottan és tovább nézte a tv-t.
  -Bella? - néztem rá ismét.
  -Anyunál Louissal. - sóhajtott fel.
  -Te nem mész akkor valahova? - kérdeztem tőle de ő csak egy fejrázással rendezett le. Hát nem akar velem beszélgetni.
  -Akkor én felhívom Zaynt és átmegyek hozzá. - vontam vállat és küldtem egy üzenetet neki.
'Van kedved elviselni egy Allison nevű lányt ma is az otthonodba?' 
Kb 5 másodperrcre rá jött is az sms.
'Milyen Allison?'
'Allison Greenfild' - válaszoltam neki.
'Caroline?'
'Az..:)'
'Ahhoz mindig van kedvem. Öt perc és ott vagyok.xx'
Én addig felmentem a szobámba és egy táskába eltettem a cuccaimat de mivel nem akartam folyton hurcolni ezért egy sport táskába betettem pár cuccot és gondoltam ott hagyom majd Zaynnél.
Pár perc múlva már csöngettek is. Szóltam Joshnak, hogy elmentem és ki is léptem az ajtón.
  -Oda tervezel költözni hozzám? - mosolygott és elvette tőlem a táskámat.
  -Nem éppen de ha megint lesznek ilyen kirohanásaid, hogy áthívsz mint múltkor akkor legyen másnapra ruhám. - mosolyogtam majd elindultunk a házához. Nem jártunk de szerintem ha egy ember látna minket azt hinné rögtön.
Ahogy beléptünk a házba a táskámat letettem a kanapé mellé majd mikor megfordultam Zayn volt mögöttem. Olyan hirtelen termett ott, hogy kicsit megijedtem és fel is sikítottam.
  -Csak én vagyok nyugi. -nevetett ki. Hajamat a fülem mögé túrta és elkezdett közeledni az én arcomhoz. Mikor már csak pár miliméter volt ajkaink között én nem bírtam és megtörtem azt a pár milimétert is.Őt szerintem meglepte a hirtelen felindulásom de elmosolyodott és hevesen kezdett el csókolni.Hajába túrva folytattam majd kezét levezette a seggemhez és úgy felemelt így lábamat a dereka köré kulcsoltam. Nem tudom hogy jutottunk el a földszintről az emeletre esés nélkül de horzsolás nélkül megúsztam. Zaynel egy pillanatra szakadtunk csak el egymás ajkától, mikor levegő hiányban szenvedtünk de még mindig tarott. Lábával belökte az ajtaját és vissza. Szinte ledobott az ágyra és úgy esett nekem. Kezeit a hátamon éreztem majd arra lettem figyelmes, hogy a melltartóm már nincs rajtam. Levette a pólómat is és én fordítottam a helyzetünkön.
  -Ennek is mennie kell. - mosolyogtam rá majd levettem a pólóját. Nem jöttem zavarba mivel már láttam így. Végig csókoltam kockás hasát egészen a szájáig.
  -Biztos akarod? - nézett rám amire bólintottam. A éjjeli szekrény fiókjából elővett egy zacskó féleséget vagyis nem láttam aztán észbe kaptam, hogy mi az. Megszabadítottuk egymást a többi ruhadarabtól is. Életem legszebb éjszakáján vettem részt.

Reggel mikor felkeltem Zayn még aludt.Apró csókokat adtam kissé borostás arcára.
  -Jóreggelt. - nyitotta ki a szemét félig.
  -Neked is. - mosolyogtam rá majd felkeltem, hogy lezuhanyozzak.
  -Mehetek? - nézett rém kaján vigyorral az arcán.
  -A-aa. Egyedül is letudok fürdeni. - nevettem fel és becsuktam az ajtót magam mögött.

25. fejezet - Megint együtt alszunk.

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*

Zayn és Allie leléptek, azt hiszem Zaynhez mentek.

  -Mennyünk valamerre. - toltam el magamtól Louist.

  -És mégis hova? - kerekedett el a szeme.

  -Ööm. Parkba. Indíts. - húztam a kezénél fogva.

  -Bella 11 óra elmúlt. - húzott az ágy felé.

Nem zavartattam magam csak sétáltam lefele és mint tudjuk ő úgyis utánam fog jönni.

  -Josh elmentünk szólj apunak. - nyúltam a kulcsért.

  -Kivel? - nézett rám úgy mint egy hülyére.

  -Szerinted? - néztem a lépcsőn szenvedő Louisra.

  -Jaa.. mindjárt más. - kacagott fel Josh.

  -Gyere már. - kiabáltam rá. Vagyis nem olyan hangosan.

  -Oké oké. - futott le.

A parkba sétáltunk és egy padra ültünk le ami egy játszótérrel volt szembe. Én rögtön Louis ölébe tettem a fejem és elfeküdtem a padon.

  -Olyan szépek. - néztem a csillagokat.

  -Akár csak te. - tűrte el a hajamat Lou.

Én csak vigyorogtam egyet majd a pulcsiját kezdtem babrálni.. majd azt hiszem elaludtam.

Reggel ismeretlen helyen ébredtem, kicsit megijedtem de mikor megfordultam Louis ott volt.. egy szál boxerbe de lényegében ott volt.

  -Hol vagyok? - dörzsölgettem a szemem.

  -Tomlinson palota. - mosolygott.

  -Hmm.. az más. - fordultam a hátamra.

  -Este felhívtam apudat hogy ne várjon haza. - hajolt fölém.

  -Ajánlom is mert sose felejtem el hogy elvittél a pokolházba és ott nem tudtunk fürdeni és a kaja is szar volt és.. - soroltam de Louis cselesen elhallgattatott.. vagyis megcsókolt. Éljen ! Ez a harmadik.. nem mintha számolnám de ami jó azt mindig számolom.

  -Így kell elhallgattatni egy sokat fecsegő lányt. - feküdt vissza mellém.

  -Hmm jó a taktikád. - nevettem.

  -Mrs. Tomlinson. - nézett rám.

  -Nem nem.. Mrs. Greenfild. - röhörésztem. De már annyira hogy köhögni kezdtem.

Louis akkorákat vágott a hátamra hogy csoda hogy nem repült ki a fogsorom !! 70 év múlva már a protkóm fog repkedni ha ezt folytatja.

  -Elég már. - csaptam a kezére.

  -Én csak meg akartalak menteni. - mondta bájosan.

  -Úgy hogy a lelket is kiütöd belőlem? - néztem értetlenül.

  -Azt nem lehet kiütni. - mosolygott. Nem értettem mire érti ezt de ráhagytam.. mint sok más dolgot amit nem értek..Louis fölém görnyedt és kezdett felém hajolni mikor megszólalt a csengő .. szerintem az volt.. bár kinézem azt is hogy ez valami "harc kürt" ami azt jelenti hogy rajongóktól bujkálj! 

*Allie*

  - Nem hiszem el. - fújtatott majd megnézte, hogy ki hívja telefonon.
  - Ki az? - kérdeztem tőle. Kíváncsi természetű vagyok na.
  - Liam. Nem veszem most fel ha nem baj. - mosolygott majd visszajött hozzám, de újra megcsörrent a telefonja. 
  - Fel veszem. - mondtam neki és felvettem a telefonját.
  - Szia Liam. - köszöntem bele. 
  - Szia Allie. - köszönt vissza Liam. - Zaynnél vagy? - kérdezte.
  - Igen mert? - vágtam értelmetlen fejet.
  - Mert Josh nem tudta hol vagy apád meg elment így nem tudtuk, hogy merre vagy és Zayn is eltűnt. Csak ennyit akartam mondani. Szia. - hadarta el és letette. Ez is érdekes egy fiú.
  - Ez furcsa. - mondtam a telefonnak vagyis Zaynnek mondtam volna de ő el volt foglalva velem. 
  - Mit akart? - kérdezte és elkezdte piszkálni az ujjamat.

 

  - Nem tudták, hogy hol vagyunk és felhívtak. - válaszoltam és bebújtam mellé az ágyba.

  - Álmos vagy? 

  - Nem. Annyira. - ásítottam egy nagyot.

  - Nem vagy az mi? - karolt át és ő is ásított.

  - Te is az vagy. - nevettem.

  - Az más. Ha te fent vagy én is. - vont vállat és közelebb húzott magához így én háttal voltam neki és a nyakamon éreztem a leheletét.

Reggel finom illatokra keltem. Mikor megfordultam Zayn nem volt mellettem így kénytelen voltam lemenni a nappali fele. 

Ő a konyhába volt és épp valamit csinált.

  - Ágyba akartam vinni. - szomorodott el.

  - Hozhatod még oda. - vigyorogtam és visszafutottam a szobájába. Hallottam, hogy Zayn még felnevet majd megindult a szoba fele.

  - Remélem szereted a tojásrántottát mert csak azt tudok csinálni. - hozta oda hozzám a tálcát.

  - Imádom. Kérsz? - nyújtottam felé a villám.

  - Ha már így megkínálsz. - mosolyodott el és miután lenyelte a falatot szájon puszilt.