34.fejezet - Beszélgessünk

Még hallottam egy "nem hagyhatsz így itt" féle beszólást tőle majd utánam jött.
  - Boldog karácsonyt kicsim. - jött oda hozzám apa és egy nagy cuppanós puszit nyomott a fejemre. Csak úgy bűzlött a sörtől.
  - Neked is apa. - toltam el egy kicsit magamtól.
  - Lia, Jasmine, Zoe menjetek fel. - szólt Trixy a kiskorú gyerekekre.
A kicsik felmentek, gondolom nem csak azért mert este tizenegy volt hanem azért mert milyen már, hogy a kicsik látják az apjukat/anyjukat kissé piásan. Hát szerintem mi TINIK voltunk most a legnormálisabbak. Bár Bellának és nekem azért nem ártott semmi mert mi nem szeretjük a sört ezért mi nem is ittunk.
  - Kérsz? - nyújtotta felém Harry az imént említett folyadékot.
  - Nem szeretem kösz. - utasítottam vissza.
  - Te tudod. - mosolygott rám és váll rántva ott hagyott.
Mikor már a felnőttek a karácsonyi zenéket felváltották valami unalmas '70-es évekbeli zenékre úgy döntöttem, hogy felmegyek megnézem a kicsiket. Szépen lassan benyitottam a szobámba (mivel azt foglalták el) és láttam, hogy csak Jasmine van fent. Zoe és Lia nyomta a szunyát.
  - Allie? - kérdezte suttogva Jas.
  - Én vagyok. Csak megnéztem, hogy alszotok e.Már megyek is. - suttogtam.
  - Maradj. Nem tudok aludni. - mondta kérlelve.
  - Mi a baj? - guggoltam le az ágyra ahol aludtak. Francia ágyam volt így a három kicsi pont elfért rajta.
  - Előbb rosszat álmodtam. Nem tudok vissza aludni. Mesélj nekem. - mondta csilingelő hangján.
  - Mit meséljek? - mosolyogtam és ebben a pillanatban toppant be Zayn is.
  - Téged kerestelek. - suttogta és oda jött hozzám. Ahogy meglátta Jas-t meg is szólalt. - Miért nem alszol picilány? - simított végig a karján.
  - Rosszat álmodott. - mondtam el helyette.
  - Énekeljünk neked? - mosolygott Zayn.
  - Igeen. - mondta picig hangosabban de nem annyira, hogy felkeljenek a többiek.
  - Én nem tudok énekelni. Ha azt akarjátok, hogy felkeljenek a többiek akkor segítek. - mosolyodtam el. Zayn leintett és elkezdett valamit énekelni. Annyira megnyugtató volt.
Ahogy befejezte a dalt Jas elaludt és mi kimentünk a szobából.
  - Nekem nem szoktál énekelni ha nem tudok aludni. - fontam karba a kezem és úgy tetettem mintha megsértődtem volna így még háttal is álltam Zaynnek. Ő átkarolta a derekamat.
  - Majd ma este énekelek neked. - puszilta meg a fülem mögött ahol kirázott a hideg. Érzékeny pont.
  - Ha tudsz a mai este után énekelni. - néztem rá mert látszott is rajta, hogy már kicsit többet ivott mint mikor utoljára beszéltem vele.
  - Miért ne tudnék? - nézett rám értetlenül.
  - Mennyit ittál? - kérdeztem meg tőle és karjaimat a nyaka köré fontam.
  - Nem sokat. - rántott vállat és éreztem, a sör szagát.
  - Bűzlik a szád a sörtől. - hesegettem el a szagot.
  - Apád és Ben nagyon meggyőzően tudnak érvelni, hogy igyunk. Sőt mindenkinek csak adták sorban a piákat. Nem vagyunk mi olyan udvariatlanok, hogy visszautasítsuk. - mosolygott.
  - Bella? - kérdeztem mert talán ő az aki még jól van. Remélem.
  - Minden rendben van vele. Minden ötödik percben azt látod, hogy Louissal épp valamit csinálnak. Aztán ötpercig külön és ismét együtt. - sóhajtott fel. - De most ne törődj velük. - húzott magához.
  - Menjünk le. - húztam magam után. Körül néztem. Apu, Ben, Harry, Liam, Josh a fa körül beszélgettek kezükben mind az ötnek egy egy üveg sör. Justin, Niall, Louis a konyhába beszélgettek, Bella, anya Trixy és Selena meg a fotelben ültek és épp egy-egy pohárral a kezükben valami koktél félét ittak. Gondoltam Zaynt ott hagyom és anyuékhoz mentem. Zayn társult a konyhás társaságba.
  - Tessék Allie kostold meg te is. - nyomott a kezembe Bella egy koktélt. Beleittam és éreztem ahogy az alkohol elfolyik a torkomon. Kissé maró érzés volt mivel eléggé rég ittam már de bevallom nem hiányzott.
Bellával félre vonultunk, otthagyva anyánkat és leültünk a lépcsőre ahonnan mindenkit jól láttunk.
  - Mi van közted és Louis közt? - kérdeztem meg de nem néztem rá ugyanis a koktélomat vizslattam.
  - Nem tudom. Kezdek rájönni, hogy szeretem de nem járunk, vagyis nem kérdezte meg, hogy leszek e e barátnője. - nézte a konyhába nevetgélő fiút. - Közted és Zayn között? - kérdezte meg most ő.
  - Hát detto. Vagyis én nem tudom , hogy szeretem e de nem közömbös. És azt hiszem le is feküdtünk. - csuktam be a szemem.

*Bella*

Ahogy Allie kimondta én kitágult pupillákkal néztem rá.
  - Micsoda? - üvöltöttem fel mire mindenki szinte ránk nézett. Én leintettem őket amolyan "nincs semmi" féle mondattal és megint ránéztem. - Mi az, hogy azt hiszed?
  - Tudom, hogy együtt voltunk úgy de.. szerinted meddig bírná a kapcsolatunk? Ők alig vannak itthon, mi meg nem hiszem, hogy mehetünk velük a turnékra. - sóhajtott fel. Igaza volt.
  - De ha szereted nem az a lényeg, hogy mikor nincs itthon hanem, hogy ha elmegy akkor minél jobban várod haza. És kitudja. Lehet, hogy miután hazajön kapsz egy amolyan "hiányoztál nagyon" féle sz.. - mondtam volna ki de bele ütött a vállamba.
  - Ezzel fogsz most basztatni? - nézett rám.
  - Meglehet. - kortyoltam bele az italomba.
  - Na menj oda Louishoz mert látom, hogy nagyon oda akarsz menni. - lökött meg. Igaz tényleg szemezgettünk vele de direkt nem mentem oda mert udvariatlanság lett volna szerintem egy beszélgetés közepén otthagyni a testvéremet. Ahogy Louis meglátta, hogy oda indulok hozzá elindult ő is felém.
  - Ez tíz perc volt. - mosolygott. Ja igen. Mindenki azt mondja, hogy öt percig vagyunk külön aztán megint együtt egy pár percig. 
  - Számoltad? - nevettem fel. 
  - Lehet. - húzott oda magához. 
  - Louis te mennyi sört ittál? - toltam el magamtól mert nagyon büdös volt már tőle.
  - Pár üveget. - rántott vállat és megitta az utolsó korty sört ami az üvegben volt.
  - Szerintem neked aludnod kéne. Ahogy mindenki másnak aki ilyen sokat ivott. - néztem körül. Apa és Ben nevetgéltek de már szerintem az olyan poénokon is amik nem is viccesek. Josh és Justin énekelnek valamit a gépnél. Zayn,Liam,Louis,Niall.. szerintem ők is már azokon nevetnek amik nem viccesek. Anyuék már felvonultak aludni. Allie valahol a telefonjával ügyködik mi meg itt állunk.
  - Na! - üvöltött fel hirtelen Allie. Annyira megijedtem hogy majdnem fellöktem Louist. Mindenki az előbb említett lányra nézett.
  - Vége a "bulinak". - mutatott a idézőjelet a buli szónál. - Mindenki kiütötte magát így mehetünk fel. - mutogatott az emeletre. Ahogy kimondta mindenki felcsődült. 
  - Ügyes vagy. - ütögettem meg a hátát. Zayn oda ment hozzá és ahogy láttam meg akarta csókolni de eltolta magától. 
  - Öblítsd ki a szád, moss fogat, fürödj meg. Ha ezt megcsináltad adhatod a puszikat. - mondta háttal neki mert épp felfele ment a lépcsőn. 
  - Az én nővérem. - tettem a szívemhez a kezem és én is felindultam a lépcsőn Louissal az oldalamon. Mivel Allie-ék nem fértek hol el átmentek Zaynhez aludni.