44. fejezet - Börtönben 3/3

*Bella*

A szobába valami Show - műsort csináltunk. Zayn és Harry volt a zsűri, Liam valami furcsa táncot adott elő velem, Niall füttyögött (?), Allie valami akrobatikát adott elő, és Louis volt a műsorvezető.
  -Fogd ezt meg. - vett ki a táskájából Louis egy mikrofont.
  -Minek hordasz a poggyászodba mikrofont? - lóbáltam a kezembe lévő mikrofont.
  -Ilyen esetekre. - kacsintott majd fel állt, ugyanis térdelve kutatott a táskájába az előbb.

Zayn és Harry az ágyra ültek egy-egy köteg papírral, és alkoholos filccel.
  -Következzen az első versenyzőnk.. Allie Malik. - mondta be Louis.
  -Zayn Faragatlan Malik. Megmondtam hogy Greenfild vagyok. Louis Balfasz Tomlinson mondtam hogy átírhatod? - förmedt rájuk Allie.
  -Bocsánat. Kezdjük előlről. - állt vissza. -Következzen az első versenyzőnk a csodás Allie Parancsolgatós Greenfild.
Allie megindult a 'színpadra' és mikor Louis mellett haladt el, egy jó nagyot bele ütött a kezébe.
  -Jó napot, Allie Greenfild vagyok 26 éves, 1 gyermek édesanyja. - mosolygott a zsűrikre.
  -Értem, hol dolgozik? - élte bele magát Zayn.
  -A Stanfordon vagyok tanár. - mondta Allie mire mindenki nevetésbe tört ki.
  -Kezdheti. - tette az ölébe a papírokat Harry.
Allie "feltűnés nélkül" felmászott az ágyra, majd Louis leugrott onnan. A következő az volt hogy Louis csinált egy bukfencet és visszamászott. Majd Allie leugrott és azt kiabálta: "Tádááám". Mindenki csodálkozva nézte, le voltunk fagyva, valaki a bukfenc miatt valaki pedig a kis kaszkadőr csere miatt. A két zsűri felmutatott egy-egy papírt. Harryén egy "LoL" felírat szerepelt Zaynén pedig egy kilences. Louis nevetve mászott le az ágyról és közölte hogy 'jön egy csodás páros Liam Payne és ő.'
  -Bella. - vágtam rá.
  -Jó napot én Liam Payne vagyok, és ő pedig a társam 'Ő'. - hát igen ez rám ragadt.
  -Honnan jöttetek? - mosolygott Zayn.
  -Otthonról. - vágtam rá.
  -És hol van az a bizonyos otthon? - nevetett halványan.
  -Házban.
  -Milyen házban? - mosolygott.
  -Mért vagy ilyen kíváncsi? - toporzékoltam karba tett kézzel.
  -Mit adtok elő? - húzta fel a szemöldökét Harry.
  -Táncolunk. - vágta rá Liam.
  -Mit táncoltok?
  -Ha nem beszélnél ennyit már tudnád. - mosolygott Liam.
  -Maguk mért ilyen kedvesek? - nevettek össze a zsűrik.
  -Aki kíváncsi hamar megöregszik. - krákogtam.
Nem vártuk meg a választ csak táncolni kezdtünk, vagyis inkább rángatózni. Mindegy, végülis ugyanaz nemde? A produkciónk végén mindenki dőlt a nevetéstől majd jött a pontozás. Zayn tábláján 8 pont Harryén pedig 9 darab macska fej (?).
  -Ez nem ér. - kiabálta be Allie és leugrott az ágyról. - Én tőle nem kaptam pontot.
  -Őrség. - kiabált jó hangosan a mikrofonba Harry.
  -El a kezekkel a pasimtól. - lökte félre Niall, Alliet.
Hát igen ezek az én barátaim.
  -Következő versenyzőnk a langyos de jó szívű Niall Hot Horan. - nevette el Louis
Niall egy masnival a fején sétált Harry és Zayn elé.
  -Jó napot. - mosolygott.
  -Helo. - nézett értetlenül Harry.
  -Niall vagyok. - vigyorgott tovább.
  -Kedves Niall... te minek örülsz? - mérte végig Zayn.
Mindenkiből egyszerre tört ki a röhögés. Még Niall el füttyögött valami Rihanna zenét addig én Louissal az ágyon egy halk beszélgetést folytattam.
  -Nem válaszoltál arra hogy lennél-e a barátnőm. - mosolyodott el.
  -De mért szeretnéd ennyire? - néztem a szemébe.
  -Mert nem akarom hogy más kapja meg azt a szerepet az életedben, amit nekem kellene betöltenem.
  -És honnan tudod hogy neked kell betöltened? - kérdeztem meglepetten.
  -Érzem. - ölelt magához.
  -Mondom Louis a műsorvezető. - ordított Harry.
  -Bocsánat nem hallottam. - ugrott fel mellőlem.

*Allie*

Kihirdettük a verseny nyertesét aki Louis volt... nem is indult. Itt kezdődött a vita hogy felháborodtam.
  -De ő nem is indult. - vettem ki a 'díjat' a kezéből.
  -Állj, el fogod tépni a díjamat. - kiabált Louis.
  -Nem nem.. ez a díj engem illet. - próbálta elvenni Niall is.
  -Engedjétek el. - sikított Harry. - Eltépitek a drágát.
  -Harry ez egy csákó. - kiabáltam rá.
  -De hajónak készült. - 'sértődött meg'.
  -Ez titok volt. Ne csúfold. Mert én csináltam. - nevetett Zayn.
  -De akkor is béna. Nézd: mi ez az izéke? - mutogattam egy kiálló részre.
  -Az.. őő.. - gondolkozott hosszasan. - Egy madár.
  -De nem mozog. - húztam fel a szemöldököm.
  -Mert az egy döglött madár. - mosolygott.
  -Te gyilkos. - nézett Louis Zaynre majd ketté tépte a hajónak készült csákót.

A 'kis vita' után elmentünk a folyosó végén lévő kaja autómatához, ahol rögtön elkezdett énekelni Zayn.
  -Mit csinálsz? - kérdeztem furán miközbe felnyúlkált az autómatába.
  -Én néha a hűtőben szoktam aludni.. - jelentette ki spontán Niall.
  -Mivan? - meredtünk rá értetlenül.
  -Én néha a hűtőben .. - kezdett bele.
  -Tudjuk. - ordítottunk rá egyszerre.
  -Olyan kényelmes és hideg.. néha túlságosan is. - gondolkozott.
  -Mert hűt, tudod az a neve hogy hűtő. - tettettem meglepődést.
Értetlenül meredtünk Niallre, mert nem tudtuk eldönteni hogy viccel vagy alapból ilyeneket csinál.
  -Menjünk enni. - jelentette ki és a másik irányba indult.
  -Azt csináljuk. - húzta vissza a pólójánál Bella.
  -De mű kaja nem kell. Gyúrni fogok. - jelentette ki.
  -Niall veled mi van? - kérdezte Liam.
  -Eltéptétek a csákómat és még van képetek ilyet kérdezni? - nevette el magát.
Kivettük a "mű kajánkat" és a fedélzetre mentünk enni, hogy Niall tudjon megint olyan mozgó dolgot enni. Mind helyet foglaltunk.
  -Megnézhetem? - vett el valamit a tányérról.
  -Ha nem eszed meg. - mosolygott.
  -Niall a vacsid lepisált. - dobta el Bella a kaját.
  -De legalább nem mozog. - nevettem.
  -De akkor is él. Hát ráhugyozott a tenyeremre. - mutatta a tenyeréből csöpögő folyadékot.
  -Ez pontosan mi is? - nézegette a tányért Liam.
  -Nem tudom de finom. - csámcsogott.
  -Kiesett egy láb a szádból. - kerekedett el a szeme Harrynek.
  -Akkor ez polip. - kapta be.
Mindannyian öklendezni kezdtünk.

Miután Niall bevágott még egy élőtálat vagyis csak mi hívjuk így, utána vártunk egy órát hogy leülepedjen a kaja.
  -8 óraaa induljuunk fürdeniii. - sikongott Niall.
  -Én kezdem. - fogtam meg a törölközőt.
  -De nem oda. - nevettek a többiek.
Kimentünk a fedélzetre és este 11-ig medencéztünk után elmentünk aludni mert holnap hosszú napunk lesz.

44. fejezet - Börtönben 2/3

*Allie*

Mikor már vagy ötödszörre kopogott az a valaki (hozzá teszem mindig más zene. Sorrendben What Makes You Beautiful, One Thing, I want, Everything about you, Gotta be you) már elegem lett és kirántottam az ajtót és kiléptem.
  - Mit akarsz? - kérdeztem dühösen de Zayn kijött utánam és a csaj elájult. Oké. Ez nem volt betervezve.
  - Asszem én bemegyek inkább. - mutogattam az ajtóra majd otthagytam Zaynt a csajjal. 

Kicsit később Zayn is bejött mondva, hogy a csaj jobban van és miután kapott aláírást elment. Eddig nem tetszik ez az út. Bele se gondoltam, hogy milyen velük "nyaralni". 
  - Végig ez lesz? - sóhajtott Bella.
  - Reméljük Miamiba nem. - mosolygott Niall. Neki lehet ez vicces de nekünk ez nem annyira. Nyaralni jöttünk nem rajongók elől menekülni.
  - Ha a tengerparton se lesz nyugtunk én hazamegyek. - mondtam majd felmásztam az ágy tetejére ahol Zayn és én fogunk aludni majd átnéztem Bellára és Louisra akik még mindig pirospacsiztak.
  - Ki fürdik először? - kérdezte meg egy kis hatásszünet után Liam.
  - Én. - ugrott fel Bella de a fejét beverte a plafonba mert kicsit alacsonyan volt az. - Auu. - fogta meg a fejét. Louis nyomott rá egy puszit de Bella megütötte.
  - Ez fájt. - nézett rá. Mindenki nevetett még én is akinek az életkedve is elment a rajongók miatt. Nem az, hogy nem örülök, hogy a fiúk sikeresek de ez sok. Kicsit nagyon sok.

Egy óra alatt sikerült mindenkinek lezuhanyoznia. Örömmel konstantáltam, hogy nem találtam se csótányt se patkányt így plusz egy jó pont. Szerencsére csak egy éjszakát kell itt eltölteni legalábbis a fiúk ezt mondták.. Az egy óra fürdés azért lett ennyi mivel én és Bella húsz-húsz percet töltöttünk bent. Zayn hozzám be is nézett hátha megint láttam valami.. Jó kifogás. Persze én rögtön kivezettem onnan. A fiúk hamar kész lettek amin csodálkoztunk is. Múltkor Zaynre vagy fél órát kellett várnom, hogy lefürödjön, bár a haja miatt töltött bent sok időt mert hajat mosott és be kellett szárítania, hogy rendesen álljon. Ennyi időt én nem töltök el a hajam beállítása miatt. 
  - Aludjunk. Talán reggelre odaértünk már. - ásított Harry. 
  - Aludj. Én azt hiszem vízi beteg vagyok. - nyomtam a fejem a párnámba. 
  - Ha hányingered van nehogy felkelts. Nyugodtan hányj Zaynre. - szólt át Bella a másik ágyról. Kedves egy lélek.
  - Ott a pont. - nevetett Harry. - És véletlenül se lefelé hanem oldalra hányj köszi.
  -Jó éjt. - ásított Liam.
Egy kis hatás szünet után Bella vihogva közölte hogy délután 2 óra úgyhogy konstráltuk hogy senki sem alhat még.
  -Ebédeljünk. - hozta fel az ötletet Niall.
  -Egy feltétellel. - másztam le az ágyról.
Mindenki kíváncsian nézett mikor felhoztam azt az ötletet hogy női ruhába lesznek.
  -Azt már nem. - nevetett Harry.

*Bella*
Feltűnés nélkül a fedélzetre értünk ahol elkezdtünk enni.  

Pontosabban csak Niall evett mi pedig néztük. Csak tengeri kaja volt (fúj)
  -Niall az mért mozog? - mutogatott Allie valami cuccosra Niall tányérján.
  -Nem tudom. De nézd csak... - kapta be a mozgó valamit. - Már nem mozog.
Mindenki döbbenten nézte majd egyszerre törtünk ki a röhögésből.
  -Ezzel kacsázni fogok. - vett el Zayn egy kagylót Niall tányérjából.
  -Teszed le. - kiabált rá.

Kaja után fürdőruhára vetkőztünk és az ottani medencébe ültünk.
  -Tetszik az út? - bújt oda hozzám Louis.
  -Ezt te se gondolod komolyan. - mosolyodtam el.
  -Most mér? - karolt át.
  -Öö.. heten vagyunk négy ágyra és egy fürdőszobára, ahol mi vagyunk arra dől a hajó mivel ha ti itt vagytok akkor még úgy száz visítozó kiscsaj is akik miatt hajótöröttek is lehetünk. - panaszkodtam.
  -Hogy neked semmi se jó. - nevetett fel.
  - Csodálkozol? - néztem rá majd a sok lányra akik a medencénél sugdolóztak. 

*Allie*

  - Lécci Allie. - könyörgött már szinte térden állva Liam.
  - Nem. - nevettem és a letoltam a napszemüveget az orromra a fejem tetejéről, hogy ne süssön a szemembe a nap. 
  - Miért vagy ilyen? - kérdezte. A történet igazából úgy szól, hogy amíg mindenki medencézik addig én kiültem napozni hisz kell egy kis szín a bőrömnek. Szóval Liam most azért könyörög, hogy bemenjek vele a vízbe.
  - Mert így neveltek. - villantottam egy harminckettest és bekentem magam naptejjel.
  - Bekenhetem a hátad? - füttyögött egy kb velem egyidős srác. A haverjaival összenevettek. Csodás. 
  - Kend be a haverodét. - kacsintottam rá miután feltoltam a fejemre a napszemüvegem. Liam már a medencébe volt és a fiúk elkezdtek közeledni felém. 
  - Szia kislány. - kacsingatott a barnahajú.
  - Cső. - intettem és elkezdtem a telefonomon játszani. 
  - Megadod a számod? - ült le a mellettem lévő napágyra. Zayn észre vette hogy ott vannak vagyis mikor a medencéhez néztem méregette a fiúkat majd kiszállt és oda jött hozzám.
  - Itt is vagyok kicsim. - jött oda hozzám és megcsókolt. 
A fiúk ahogy megláttak Zayn fújtattak egyet majd otthagytak. Végre.
  - Kicsim mi? - mosolyogtam rá. Ő vállat rántott és leült a lábamhoz. Szerencse, hogy nem az az olcsó napozó ágy volt itt mert ha az lett volna biztos leszakad.
  - Miért nem jössz be a vízbe? - simogatta a lábamat. Hideg és vizes kezétől kirázott a hideg. 
  - Mert most napozok ha nem látnád. - mutattam végig magamon.
Még vitatkoztunk egy kicsit majd Zayn megfogott és velem együtt beugrott a vízbe.
  - Hülye vagy? És ha megáll a szívem? - veszekedtem vele.

A medencézés után új programot találtunk a szobánkban.

44. fejezet - Börtönben 1/3

Miután mindenki végre végzett a reggelivel, elindultunk. A kisbusz csomagtartójába berakosgatta Louis a bőröndöket és beült a kormány mögé. (három soros ülés, plusz a csomagtartó, első sorba három ülőhely, másodikban is három és a harmadikban kettő.)
Legelöl Louis és Bella ült, mögöttük Liam, Harry és Niall, és leghátul pedig Zayn és én.
  -Meddig maradunk? - kérdeztem kíváncsian.
  -Még el se indultunk. - nevetett fel Harry.
  -Nem is ezt kérdezte. - vágta rá Bella.
  -Morcos ma valaki. - állt fel (Harry) és az előtte ülő Bella haját összeborzolta.
  -Állj le mert eltöröm a kezed. - csavarta ki a kezét Bella.
  -Auu auu kérlek. - sikítozott Harry.
Bella elengedte a kezét, Louis beindította az autót, Harry befogta a száját, Niall elkezdett enni, Liam telefonált, én Zayn vállára dőltem, Zayn pedig a hajamat birizgálta..

  -Itt vagyunk. - nézett hátra Louis.
  -Miamiba? - riadt fel az eddig alvó Liam.
  -Nem... a kikötőbe. - kiabált rá Bella, cseppet sem kedvesen.
  -Bella nyugi már. - mondta aranyosan Niall.
Louis felhajtott a kompra amin még ezen kívül 11 autó állt. Ez úgy működik hogy a komp az a hajó "pincéje" és ott fel lehet menni, pont olyan mint a Tipton csak "pincével".
Felsétáltunk a bőröndökkel a hajóra és mindenhol emberek voltak.
  -104. szoba a miénk. - olvasta Zayn.
  -Egy szobát kaptunk hét főre? - meredtem Zaynre.
  -Pontosan.. a szoba.. - nyúlt a papírért. - Négy személyes.
  -Mi a..? - nyitott be Louis.
Hát igen. A szobába két darab emeletes ágy volt, meg egy éjjeli szekrény + fürdőszoba. A fürdőbe egy kád, csap és egy wc volt. Olyan volt mint egy börtön.
  -Régi szép emlékek. - sóhajtottam és bőröndöstül az ágyra huppantam.
  -Itt nincs se bogár se állatok. - mondta Zayn, de abba a pillanatba egy sirály repült az ablaknak.
  -Tényleg nincs. - mondtam szemrehányóan.
  -De az kint van, mi meg bent. - ölelt át.
  -Elég a romantikából. Hogy alszunk? - nevetett Liam
  -Én fent. - mutatott az egyik ágyra.
  -Én vele. - mosolygott Louis.
  -Én itt egyedül. - mutatott az alattuk lévő ágyra.
  -Akkor én Harryvel lent, ti Zaynnel fent. - cuccolt az ágy mellé Liam.
  -De én nem akarok itt lenni. - nyávogtam.
  -Csak egy éjszaka. - nevetett Zayn.
  -Persze.. mikor utoljára ezt mondtad kábé négy napig egy csótánytelepen voltunk. - tettem karba a kezem.

Mindenki elrendezkedett majd kimentünk a szobából, vagyis ahogy én mondom a börtönből, egyenesen az előtérre mentünk. Volt ott bárpult, egy csomó asztal, színpad és fura emberek.

*Bella*

Az előtér tele volt ismeretlen arcokkal. Mindenki bámult, néhányan oda is futottak a fiúkhoz. A színpadon épp egy tizenhét körüli lány énekelt mikor azonban eltorzult a feje és egy jó hangosat sikított.
  -Áá ott van Harry Styles. - őrjöngött.
Mindenki felénk nézett és nagy hangzavar között a fél hajó odagyűlt.
  -És kezdődik. - rázta meg a fejét Harry, hogy beálljon a haja.
  -Allie gyere. - rántottam ki a sorból mielőtt összetapossák.
  -Mi lesz Miamiba? - sóhajtottam.
  -Meleg lesz. - mosolygott boldogan.
Én csak egy nagy lendülettel a homlokomra csaptam.. igen ez az én testvérem.. be kell látnom.
  -Elkísérsz wc-re? - álltam fel.
  -Te is tudod hogy hol van. - mondta és pogácsát (?) kezdett enni.
  -Gyere már. - rántottam fel és a wc fele indultunk. -Várj meg itt.
  -Siess. - tömte a pogácsát.

  -Hallod? Lehúztad magad? - jött be Allie.
  -Nem csak.. - sóhajtottam és kidobtam a betétem papírját.
  -Te énekeltél? - nézett rám úgy mint egy kívülállóra.
  -Most mi van? Szeretek a wc-n énekelni. - léptem oda a csaphoz.
  -Szeretsz? Énekelnííí? - húzta el az I-ket.
  -Nem leszek sztár. - nyugtatgattam.
  -Ilyen hanggal nem is lehetnél. - mondta mély hangon.
  -Kösz. - suttogtam.

Mire újra az előtérre keveredtünk a fiúk a színpadon ácsorogtak.
  -És ott vannak. - mutatott felénk.
Mindenki ránk nézett mi pedig hogy beolvadjunk hátra fordultunk.. nem jött be mert mögöttünk senki sem ácsorgott.
  -Ők ott. Egy szőke és egy barna, mindkettő egy rózsaszín pulcsiba van. - nevetett Harry.
Allie és én ösztönösen a cipzárhoz nyúltunk, lehúztuk azt majd levettük a pulcsit és két irányba eldobtuk. A fiúk bele nevettek a mikrofonba majd megkérték a "két idióta pulcsi dobálót" hogy menjenek oda. A színpad elé léptünk és egy csomó kíváncsi tekintettel találtam szembe magam.
  -Ő itt Allison G.. - kezdte el Niall.
  -Ha kimondod elbúcsúzhatsz a golyóidtól. - mondta idegesen Allie mire mindenki felnevetett.
  -Louis vigyél innen.. lámpalázas vagyok. - álltam a színpadhoz közelebb
  -Várj egy kicsit. - súgta a fülembe majd egy puszit nyomott az arcomra.
Csak felnéztem rá, mire megcsókolt. Eltoltam magamtól mert nem akartam hogy lássa bárki is, bár tuti látták mert Louis a színpadon feküdt és velem kommunikált.

Miután végre mehettünk a kabinunkba ki se léptünk nagyon onnan.
  -Még csak 11 óra de fáradt vagyok. - ült fel Allie (már az emeletes ágy tetején feküdtek Zaynel.)
  -Mindenki az ágyába.. - sóhajtott Niall.
Kitaláltam hogy piros pacsizni fogok Louissal ezért felrángattam ülő pózba.
  -Te vagy alul. - nevettem ki.
  -Nem is igaz. - háborodott fel.
Még egy kicsit vitáztunk de én feltérdeltem és 'ráugrottam' majd megcsókoltam.
  -Ez olyan mint a Titanic. - mondta furán Harry mivel a szájába egy óriási nyalóka volt.
  -Szerintem meg mint az Esmeralda. Ott csinálnak ilyeneket. - mutatott ránk Liam.
Valaki kopogtatott. Na ez jól indul főleg hogy majdnem végig kopogta ritmusra a What makes you beautiful-t.

43. fejezet - Temetés

*Allie*

Josh és egy lány kapcsolatban voltak. Emily volt a neve de így nekem elég fura volt.
  -Mért nem alszol? - lökte be az ajtót Josh.
  -Már kialudtam magam. - hajtottam lejjebb a laptopomat.
  -Bella megint cirkuszol. Louissal meg vele történt valami.
  -Zayn féltékeny. - mondtam kicsivel halkabban.
  -Gyere. - húzott ki az ajtó elé.
  -Nem is kicsit féltékeny.
  -Allie.. csak a szerelmes fiúk féltékenyek. - ölelt át.
  -Igaz. Ezt is említette. - öleltem vissza.
  -Na nyomás aludni. - indult be a szobába.

Reggel felvettem a megtervezett ruhámat, és kisétáltam. A lépcső elött apu ácsorgott öltönyben és az óráját leste.
  -Készen vagy? - nézett rám olyan 'végre valaki' tekintettel.
  -Igen. - néztem végig magamon.
  -Én is. - lépett ki Bella a szobájából.
  -És mi is. - jöttek felénk a fiúk.
Zayn az én csípőre tett kezemre ráfonta a sajátját, Louisék is így tettek mintha tegnap semmi sem történt volna köztük. Beültünk a kocsiba és el is indultunk.

*Bella*

Megérkeztünk a temetőhöz. Mindenki kiszállt a kocsiból, így voltunk elég sokan legálább 60-an. A papp bevezetett minket egy teremb féleségbe amibe egy csomó szék volt, meg egy asztal. Az asztalon két koporsó volt, egy nagy meg egy annak a fele. A temetés alatt ameddig a papp beszélt meg olvasott, mármint a végrendeletet meg hasonlók, addig a közeli hozzátartozók felállhattak és a koporsókhoz mehettek. Ez Josh, Allie, apu, anyu tesói és szülei meg én voltam. Lassan odasétáltam Lia koporsójához, csak azért ahhoz mert az volt közelebb. A kicsi keze félig ökölbe volt szorítva, a haja gyönyörű volt, a testén meg az arcán nagyobb és mélyebb karcolások voltak mivel autóbalestben halt meg. Rózsaszín hercegnő ruhába volt amiről mindig is álmodott és karácsonyra meg is kapta, de nem volt alkalma viselni ezért ezt adattuk rá. A nyakláncomhoz nyúltam amit még egyszer sem vettem le, miután megkaptam. Kicsit vacakoltam a csattjával de apu segített, majd óvatosan Lia kezébe helyeztem. Apu mondta hogy menjünk a másik koporsóhoz mert tudta hogy ha még maradok elbőgöm magam. Jó így is sírtam de még bírtam. Odaléptem anyuhoz, a haja ki volt engedve a körmei feketére voltak festve (még ő festette ki), a kedvenc rózsaszín koktélruhájába volt, neki még sújosabb sérülései voltak mert ő elől ült az autóban. Volt egy karkötőm is.. még tőle kaptam négy éves koromban, gondolkozás nélkül levettem és az ő karjára helyeztem. Úgy láttam mintha megmozdult volna, de tudom.. csak képzelődtem. Eddig bírtam kitört belőlem a hangos sírás, mint mindenki másból is utánam. 
A papp befejezte minden mondandóját és hagyta hogy másik is odamenjenek hozzájuk utoljára. Mi csak egymást ölelgetve sírtunk Allievel. Késöbb már úgy kivoltam hogy egy ismeretlen lány vállán sírtam, aki azt mondta anyu munkatársa volt.
Még végig néztük ahogyan eltemetik őket majd haza indultunk. Louis és Josh vállán sírtam egészen hazáig.
  -Túl vagyunk rajta. - töröltem meg a szemem.
  -Mostmár nem lehetünk szomorúak. Ők is azt szeretnék ha boldogok lennénk. - ölelt át minket apu.
Allievel fölmentünk az emeletre egy kis sírás után.


*Allie*

Ahogy hazaértünk felmentünk Bellával a szobánkba és levittük a bőröndöket mivel a fiúknál alszunk mert reggel ötkor indulunk a kikötőhöz. Ennél korábban nem is indulhatnánk.
  - Ki hol alszik? Van a mi szobánk és egy vendég szoba. - mondta Liam mikor beléptünk az ajtón. 
  - Én alszok a vendég szobába. - indultam el. Mindenki rám nézett mintha valami rosszat mondtam volna. - Egyedül szeretnék lenni. - zártam le és elindultam a szoba fele.

Egész este forgolódtam, nem tudtam aludni. Megnéztem az órát ami hajnali egyet mutatott. Remek és három óra múlva kelhetek. Éppen a telefonomhoz nyúltam mikor valaki bekopogott én meg annyira megijedtem, hogy leestem az ágyról. 
  - Allie minden oké? - jött oda hozzám sietős léptekkel Zayn. 
  - Élek. - álltam fel hirtelen de beszédültem azért megbotlottam, szerencsére nem estem el.
  - Mi a baj? - ültetett le maga mellé.
  - Mint mondtam csak egyedül szerettem volna lenni. - mondtam egyszerűen de ő furán nézett rám. - Most mit mondtam? - sóhajtottam fel.
  - Más vagy. Nem olyan amilyennek megismertelek. - rázta meg a fejét és ott hagyott. 
  - Talán mert nem az igazi énemet ismerted meg. - suttogtam már a csukott ajtónak.

Reggel négy. A telefon csörög, Harry és Niall őrjöng, hogy keljek fel, de ahogy hallom Louis is Bellának. Ezt a párbeszédet elcsíptem:
  - Bella kelj fel lekéssük a hajót. - üvöltötte a fülébe gondolom.
  - Louis ha nem szállsz le rólam tökön rúglak. - hallottam egy kicsit halkabb hangot ami meglehetősen az én testvéremé volt. 
Vissza hozzám. Harry és Niall ugrál az ágyamon, a telefonomat még mindig nem nyomtam ki és teljes hangerőn szól Justin Biebertől és Nicki Minaj-tól a Beauty and a Beat amit a fiúk énekelnek velük együtt, szóval ez most Niall Horan, Harry Styles, Justin Bieber és Nicki Minaj zenéje lett. Fejemre nyomtam a párnát és így próbáltam a hangokat tompítani de mikor valamelyik fiú lehúzta rólam a takarót és Zayn is társult a csapathoz mivel elkezdett csikizni nem tudtam mást csinálni. Elkezdtem a lábammal kapálózni és valakit gyomor szájon rúgtam.
  - Bocsii. - néztem Harryre akit nem érdekelt, hogy megrúgtam csikizett tovább. Érdekes társaság.
  - Jó felkelek csak hagyjatok már. - ültem fel az ágyon.
  - De ha vissza alszol? - kérdezte meg rögtön Niall.
  - Megnézni nem akarjátok, hogy felöltözök? - néztem hülyén és mikor már sikerült elérnem, hogy kihúzzanak a szobából elkezdtem öltözködni. 

Háromnegyed ötre mindenki a nappaliban reggelizett. Bella és Louis egymást etették szinte vagyis de.. egymást etették. Én a két szelet palacsintám után harcoltam a harmadikért Niallel mivel már csak egy volt.
  - Te ettél hatot. Ezt had egyem már meg. - néztem rá kérlelően.
  - De csak mert Zayn nem ad neked kaját. - adta meg végül magát mire én felnevettem és Zayn a neve hallatán elkezdett kérdezősködni.
  - Azt mondtam, hogy nem eteted rendesen Allie-t. - veregette meg a vállam Niall.
  - Ő neki kéne engem etetnie. Nem én vagyok a nő. - húzta fel az "orrát" Zayn. 
  - Nem vagyok csicska, hogy főzzek rád. Amúgy is több időt töltesz a tükör előtt mint én. - mosolyogtam rá. Ő eljátszotta a sértődött gyereket. Persze nekem utána kellett mennem és egy csók után már nem volt semmi baja.

42.fejezet - Kutatok utánad

*Allie*

Meglepődtem. Nem is kicsit. Nem akartam tovább ezt hallgatni így inkább elkezdtem fészkelődni, hogy tudassam vége a beszédnek előttem ilyenekről nehogy elkezdjenek beszélni. Én Zaynt szeretem. Amikor szükségem volt valaki ő ott volt és segített. Lehet ezért szerettem csak meg? Mert ott volt? Ha Harry vagy Liam jön előbb lehet valamelyikkel mentem volna randizni anno? De Liammel jobb volt akkor kapcsolatom mivel ő volt a legjobb barátom. Nem értem már magamat se de azt tudom, hogy Zayn beszélni akar velem.
  - Mennyi az idő? - kérdeztem szinte csukott szemmel. 
  - Este kilenc. Zayn beszélni akar veled menj le. - mosolygott rám Liam. Én vissza mosolyogtam, de nem hiszem, hogy ez mosolygás volt. Talán vicsorítás. Na jó az azért nem. 
  - Ennyit nem aludhattam. - pattantam fel. - És köszi, hogy szóltatok. - dobtam egy puszit feléjük és lesiettem a lépcsőn. Ott egyenesen Zayn karjaiba ugrottam szó szerint.A hirtelen ugrásomra nem számított így a földön landoltunk mindketten és nevetve estem rá. Ő is mosolygott.
   - Beszélni akartál velem? - kérdeztem mosolyogva még mindig.
   - El is felejtettem mit akartam. - mosolygott rám és egy puszit nyomott a számra ami csókká alakult át. Mikor megcsókol mindig úgy érezem, hogy nincs körülöttünk semmi és senki csak ő és én. Lehet ez a szerelem? Nem tudom mert még sosem voltam igazán szerelmes. Bár a kérdések még mindig kavarogtak a fejembe.. Harry és Liam mit érezhet irántam? Egyáltalán éreznek irántam valamit vagy csak azért mondták mert tudták, hogy ébren vagyok és átakarnak verni? Felhozni nem fogom ezt a témát az biztos. Addig is csak Zaynre koncentrálok.
  - Kifogod bírni a holnapot? - ültetett fel az ölébe de még mindig a földön voltunk. 
  - Ha mellettem leszel igen. - döntöttem homlokomat az övének. Nem volt másra szükségem csak rá és arra, hogy mellettem legyen ilyenkor is. - Miért mentél ki a szobából délután? - néztem a szemébe.
  - Nem tudom. Rossz volt látni, hogy Liam van melletted és ő és Harry nyugtat mikor én ott voltam.Azt hiszem féltékeny voltam mert szeretlek. - hadarta el gyorsan a végét. Először mondta ki ezt a szót amióta "együtt" vagyunk. 
  - Mit mondtál? - kérdeztem meg mosolyogva majd az ajkaimba haraptam, hogy elfojtsam a mosolyom. 
  - Féltékeny voltam. - mosolygott de tudom, hogy tudja, hogy nem arra értettem.
  - De utána? - mosolyogtam mostmár. 
  - Mit mondtam? - kérdezte meg mintha nem tudná miről beszélek. Tudtam mit akar elérni így hát én is játszottam.
  - Tudod te. - álltam fel és a kanapéra lehuppantam.
  - Nem nem tudom. Elmondnád? - jött oda hozzám mosolyogva és leült mellém nagyon közel.
  - Nem vagyok papagáj, hogy elismételjem amit mások mondanak. - húztam fel a lábam és mintha megsértődtem volna bekapcsoltam a tv-t és találtam egy mese adót. Valami nagyon agyzsibbasztó műsor volt de megfelelt annak, hogy eltereljem a figyelmem Zaynről aki még mindig mosolyogva figyelt engem.
  - Menjünk fel. Holnap korán kelünk. - jutott hirtelen eszembe és felmentem az emeletre. Bekopogtam Belláékhoz de semmi válasz, így visszamentem a szobámba ahol már nem volt senki. Átnéztem a ruhásszekrényem és kerestem valami feketét. Nem érdekelt a télies idő valami elegánsat vettem fel mégis csak anya és Lia temetése.. na meg persze anya új férjéé akit még a mai napig se kedvelek még akkor se ha már ő is meghalt velük. Anya miatta hagyott itt minket.
Ezeket választottam ki. Lehet tényleg hideg lesz de nem érdekelt. 
Zayn később jött fel már alváshoz készen.
  - Már mész aludni? - kérdeztem tőle és leültem az íróasztalomnál lévő babzsákfotelbe.
  - Nem mindenki aludta át a délutánt. - mosolygott rám az ágyból.
  - És ki mondta, hogy velem alszol? - néztem rá mikor kényelembe helyezte magát és a tv távirányítóját fogva elkezdte váltogatni a csatornákat. 
  - Tudom, hogy megengeded. - kacsintott rám. Vállat vontam és pizsamámat megfogva bementem a fürdőbe majd egy hosszas zuhany után kimentem és visszaültem az íróasztalomhoz ahol a laptopom hevert. Rég nem neteztem így gondoltam felnézek twitterre és facebookra. Mikor beléptem eléggé meglepődtem.

*Bella*
Mikor már úgy fél órája feküdtem Louis mellett mint egy darab fa aki öt órát aludt délután mint egy óvis kislány, nem bírtam valami okból kifolyólag kipattantam az ágyból úgy, hogy Louis ne ébredjen fel.
Az asztalomhoz sétáltam és Louis telefonját pillantottam meg. Nem szoktam ilyet csinálni de leültem az asztalhoz és feloldottam a billentyűzetet, én és ő voltunk a háttere: fehérneműbe pózoltunk a pataknál és Eliot csinálta a képet. A menübe először is a képeket vizsgáltam meg, tele volt valami Hannah nevezetű lánnyal. Hát így állunk? Szeretsz de Hannah képeivel vagy tele? Szépen vagyunk... annyira elkapott a kíváncsiság hogy bele olvastam az üzikbe is. Hannah, hannah és hannah... csupa szeretlek üzikkel. Könyököltem az asztalon a fejemet megtartva ami különösebben nehéz volt, elgondolkoztam ezen a Hannah-n sokkal szebb mint én.. és nem hiszem hogy Louis csak szédít.. álomba sírtam magam és arra ébredtem hogy néznek, igen én megérzem az ilyet. Igazából arra ébredtem hogy kicsúszott a kezem és az asztalba fejeltem. Aztán láttam Louist aki szó nélkül bámult rám. Azt hiszem lebuktam. Kikapta a kezemből a telefont és bele olvasott:
  -Hmm.. üzenetek.. - sóhajtozott majd semmit nem szólva visszadobta amolyan "felőlem össze is törhet" alapon az asztalra, majd kiviharzott a szobámból fél percre rá a bejárati ajtón. A szobám erkélye felé rohantam és láttam ahogy elhalad. Jobb így.. megértem én is így reagálnék bizonyára azért hagyott itt mert csak összevesztünk volna.
  -Nem mintha zavarna.. de mit mondtál Louisnak? - nyitott be kopogás nélkül Niall.
Nem reagáltam csak egy könnycsepp csordult ki a szememen, leforgott elöttem hogy mindenért én tehetek.. 
  -Most ne sírj. - futott oda Niall de én kifakadtam, torkom szakadtából hisztiztem vagy sajnáltattam magam vagy csak dühöngtem.. mindegy bárhogy lehet mondani.
  -Nem akartam.. én csak.. szeretem. - fúrtam Niall vállába az arcom.
Niall csak átölelt pont ahogy Louis szokott.. remek még jobban bömbölni kezdtem amire Josh is odagyűlt.
  -Mit csinált megint? - sóhajtott Josh olyan már megint mi bajod van? Világfájdalom?
  -Én voltam. - furdalt a lelki ismeret.
Tudom mindenkinek elege volt már az örökös hisztimből de én nem akartam.
Kikászálódtam Niall öleléséből és kötelességemnek láttam hogy írok neki.. ez a minimum.
Írtam egy jó hosszú SMS-t vettem egy nagy levegőt majd elküldtem. Nagyon felidegesedtem mikor az asztalomon rezgett a telefon. Ezért fogalmaztam neki? Ennek nem szabad így történnie. Ezért követtel el életem legnagyobb hibáját...

41.fejezet - Holnap?

  - H..holnap? - kérdeztem szaggatottan. Ha Zayn nem veszi ki a bögrét a kezemből szerintem az már ki esett volna.
  - Sajnálom. - ölelt át minket apa és elment, ki az ajtón majd hallottuk, hogy a kocsi beindul és kihajt a garázsból.
  - Ugye ti is ott lesztek? - néztem a fiúkra akik bólogattak. Ismerték anyát és Liát. Nem annyira de ismerték őket. Főleg Louis Bella által. 
  - Mennyi időre megyünk Miamiba? - kérdezte meg hirtelen Bella. Gondolom, hogy eltereljük a témát.
  - Titok. - ölelt minket magához Harry. Most öleltem meg először ilyen szorosan és az illata.. inkább nem mondok semmit. Zayn illata a kedvencem. Harryről még álmodnom sem szabad. Nem. Tilos. Nem tudom mi lelte Bellát de kifakadt és sírni kezdett majd az emeletre rohant Louis meg utána. A fiúk meg én is indulni kezdtünk de Zayn ránk szólt.
  -Louis megoldja. Bella sem szeretné ha hatan állnánk az ajtaja elött. Most csak Louis meg te lehettek rá hatással. - nézett rám.
  -Akkor mért nem mehetek? - kérdeztem az arcomat törölgetve.
  -Louis gyorsabb volt. - ölelt át szorosan.

*Bella*

Végig gondoltam hogy anyu már nincs velünk. Most először sikerült "feldolgoznom". Nem bírtam és kifakadtam. Nem akartam sajnáltatni magamat mert az nem lenne fair, nekik is van gondjuk nem is kevés. Amint a szobámba értem egy óriási ajtó csapással jeleztem ezt, majd a kilincs alatti pöcköt eltekertem hogy be legyen zárva. Megnéztem hogy rendesen be van e zárva utána sírva lecsúsztam az ajtón, mikor már a parkettán ültem a fejemet a térdemre hajtottam és zokogtam.
  -Bella. Engedj be. - dörömbölt az ajtón Louis.
  -Ne-nem lehet. - emeltem fel a térdemről a fejemet és az ajtóba vágtam.
  -Mért? - fejezte be az ajtóm ütését.
  -Nem láthatsz így. - szipogtam.
  -Mért nem?
  -Mert minden meg fog változni köztünk.
  -Bella. Ne viccelj már.. sírsz. Na és ha így látlak? Nem zavar, csak hogy boldogtalan vagy. Csak mert kisírt szemmel látlak ugyanúgy szeretlek. - mondta zavartan, de egyben őszintén is.
Azt hiszem megenyhültem ezért felálltam és elfordítottam a pöcköt, hallottam a kattanást ami azt jelezte hogy nyitva van. Louis nem nyitott be gondolom arra várt hogy ha szeretném látni majd kinyitom. Így is tettem, körbe néztem és láttam mindenkit, Louis Allie szobájának az ajtajába állt, a többiek pedig a lépcsőről várták a történéseket.
Louishoz léptem aki végig a szemembe nézett, tartottuk a szemkontaktust. Kb. fél méter lehetett köztünk. Úgy két perce állhattunk mozdulatlanul mikor hirtelen kiindulásból lábujjhegyre álltam, közelebb húztam magamhoz és megcsókoltam. Louis a derekam köré fonta a kezét és visszacsókolt, én erre a hajába túrtam fél kézzel majd vissza helyeztem a nyaka köré. Mi után elváltunk egymástól a többiekre néztünk akik csak mosolyogtak.
  -Én is szeretlek. - fordultam felé. Nem válaszolt csak átölelt. De valahogy máshogy. Nem a derekamon volt a keze hanem kicsit lejjebb, hogy is mondjam a fenekemen.
Nem tudom hogy Josh hogy került oda de elkapta Louis kezét és a derekamra húzta. Mostanában elég figyelmes amióta szerinte Allie "terhes". Továbbra se váltunk el egymástól és nem zavart hogy hat szempár nézett mert a fele hirtelen eltűnt a másik fele meg nem hiszem hogy nézett. Amint Josh eltűnt a látószögünkből Louis visszatette a kezét az eredeti helyre, nem számítva hogy a báttyám visszajön.
  -Tomlinson! Látlak ám. - tette a mutató és a középső ujját a szeme elé majd Louisra mutatott.
Elhúzódtam Louistól és halványan rámosolyogtam.

*Allie*
Nagyon megváltoztam. Az se zavart hogy a tesóm most adott elő egy SZTÁRral egy Rómeó és Júlia jelenetet. Ha ez egy évvel ezelött történik akkor már feje se lenne "Rómeónak".
  -Gyere. - húztak a szobámba a srácok, így Louisnak el kellett válnia Bellától. De ez őket nem zavarta, Bella ajtajának dőltek vagyis.. Louis, Bellát a saját ajtajának döntötte.
  -Csak lenne vége ennek az időszaknak. - céloztam a temetésre.
  -Túl leszel rajta. - ölelt át négy fiú egyszerre.
  -Valamikor biztos. - álltam fel.
  -Két nap múlva indulunk majd akkor. - guggolt elém Harry. Harry.... bizony HARRY.
  -Remélem is. - döntöttem a fejemet Liam vállára.
  -Egy pillanat és jövök. - állt fel Zayn kicsit zaklatottan és kiment a szobából.
  -Ennek meg mi baja? - néztem utána.
  -Hmm. Harry előtted guggol és Liam-en fekszel szinte. Talán féltékeny. - vette fel a "gondolkozó" fejét Niall.
  -Azért mert Harry előttem guggol és a legjobb barátomra hajtottam a fejem. - néztem nagyokat. - Hisz Zayn tudja, hogy Liam a legjobb barátom. - néztem még mindig ki a fejemből.
  -Megbeszélitek. - ölelt át Harry és ismét azaz illat csapott meg. Ki kell vernem őt a fejemből.Én Zaynt szeretem. Azt hiszem. Vagyis már nem vagyok semmiben sem biztos. Ahogy elengedett rá mosolyogtam és úgy éreztem menten eltudnék aludni és azt hiszem el is aludtam Liam ölébe.

Suttogást hallottam. Nem akartam kinyitni a szemem. Túlságosan kíváncsi voltam.
  - Zayn merre van? - kérdezte halkan Liam.
  - Lent van. Azt mondta ha felkelt Allie szóljunk neki, hogy menjen le. - hallottam meg Harry hangját.
  - Mi baja? - kérdezett ismét Liam.
  - Féltékeny. - válaszolta teljes nyugodsággal Harry.
  - Nem csodálom. - sóhajtott Liam. - Engem is zavarna ha a barátnőm más fiúk ölében aludnának el.
  - Nem is járnak. - vágott közbe Harry. Túl gyanús volt ez nekem.
  - Az igaz. - sóhajtott ismét Liam. Mi bajuk van ezeknek?
  - Csak azt nem értem miért pont Zayn. - szólalt meg a nagy csend után Harry.
  - Ezt hogy érted? - kérdezte Liam némi meglepődöttséggel.
  - Ne mondd, hogy te sem érzel többet iránta mint barátság...

*Bella*

Louisal nagyon sokat beszélgettünk. Megnyugtatott és biztosított arról, hogy a temetésen végig mellettem lesz. És utána is. 
  - Minden a legrosszabbkor. - sóhajtottam fel.
  - Minden rendben lesz. Csak egy kis idő kell, hogy feldolgozzátok. - húzott az ölébe.
  - Mennyi az idő? - kérdeztem egy ásítás közbe. 
  - Délután négy. - mosolygott rám. - Csak nem vagy álmos? 
  - Egy kicsit. - mosolyogtam vissza rá.
Egy ideig még beszélgettünk majd úgy éreztem mintha a szememre nagy súlyokat tettek volna így kénytelen voltam lecsukni. 

Később kopogást hallottam de nem keltem fel. Louis sem nyitott ajtót. Hallottam, hogy szuszog mellettem. Ő is elaludt. Nem akartam felkelni nehogy őt is felkeltsem de ahogy kinyitottam a szemem láttam, hogy sötét van. Az asztalon lévő digitális órámra néztem ami este kilenc órát mutatott. Jól aludtam. 

40. fejezet - Forrócsoki

*Bella*

Reggel arra ébredtem hogy esik az eső. Hangosan koppantak a cseppek az erkélyemen.
  -Ezt a napot is túléled. - mondtam halkan és kipattantam az ágyból.

Felvettem egy kötött pulcsit és a konyhába indultam. Csináltam egy kakaót és a nappaliba sétáltam. Az eső elég hevesen esett.. az ablaknál álltam és a szakadó esőt néztem közben a forró kakaómat szürcsöltem. Az eső szépen lassan elállt és hóesés váltotta fel. Nem tudom mióta állhatok ott de az biztos hogy már jó ideje. Szép volt látni a hópelyheket de kicsit ráuntam ezért a karácsonyfa elé ültem és szaloncukrot kezdtem enni. Később Allie jött le a lépcsőn épp telefonált.
  - Nem Zayn. Nem keltettél fél. Képzeld magamtól szoktam felkelni reggel nyolckor. - sóhajtott. - Jó majd találkozunk. Szia. - mondta. - Mondom szia. - ismételte el még egyszer majd kinyomta de hallatszott, hogy még beszélnek a telefonba.
  - Jóreggelt. - néztem rá mosolyogva.
  - Volt már jobb is. - intett majd a konyhába sétált. Én tovább ettem a szaloncukrokat de mikor már feltűnően sokáig nem jött ki a konyhából Allie kezdtem aggóni és besiettem hozzá.
  - Te mit csinálsz? - néztem rá nevetve.
  - Minek néz ki? - nézett rám majd vissza a szekrényekbe ahonnan éppen, hogy kilátszott.
  - Nem tudom. Ezért kérdezem. - nevettem továbbra is de ő nem igazán tartotta viccesnek. - Mi a bajod? - kérdeztem már komolyan tőle. 
  - Mi lenne? Semmi. - válaszolta kicsit flegmán.
  - Allison velem te ne flegmázz. - mondtam kicsit komolyabban.
  - Annyi a bajom, hogy amióta anyuék meghaltak Zayn egyfolytába hívogat nincs egy szabad nyugtom se és még egyedül se csinálhatok semmit. Nem akarom, hogy máshogy viselkedjenek velem ezek után. - mondta hangosabban. - És nem találom a pillecukrot. - nevette el magát a végére. 

*Allie*

"Oh, oh, oh, come fill my glass up a little more
We 'bout to get up, and burn this floor
You know we getting hotter, and hotter
Sexy and hotter, let's shut it down.."

Hallottam meg az ismerős szöveget ami a telefonom csengőhangját jelentette. Nehezen a telefonomhoz nyúltam ami most kívételesen nem a párnám alatt rejtőzött hanem az éjjeli szekrényemen ami majdnem egy méterre volt tőlem de reggel ez is körülbelűl egy kilóméternek látszott. Mikor végre elértem amit akartam megse nézve kihív ujjamat végig csúsztattam a képernyőn jelezve, hogy felszeretném venni a telefonom, de késő. A csengőhang megszűnt. Felálltam az ágyamról és a gyűrött képemmel találtam szembe magam az ágyammal szembe lévő tükörben de ezzel mit sem törődve kinyitottam az ajtóm és a lépcső felé indultam és próbáltam megfejteni a telefonom zárolási kódját, hogy megtudjam nézni kihívott, de megint megcsörrent a telefonom rajta "Zayn" nevével.
  - Remélem fontos dolog miatt keltettél fel. - dünnyögtem a telefonba.
  - Felkeltettelek? - kérdezte, de halottam hangján, hogy mosolyog. Nagyon vicces.
  - Nem Zayn. Nem keltettél fél. Képzeld magamtól szoktam felkelni reggel nyolckor. - sóhajtottam.
  - Csak azért hívtalak, hogy tudd kb félóra és ott vagyok. 
  - Jó majd találkozunk. Szia. -mondtam kicsit türelmetlenül.
  - Ennyire nem akarsz velem beszélgetni? - kérdezte mintha megsértődött volna de tudom, hogy nem.
  - Mondom szia. - ismételtem el. Hallottam, hogy még dumál nekem valamit de mitsem törődve vele kinyomtam.
  - Jó reggelt. - köszönt Bella akit eddig észre sem vettem. Ette a szaloncukrot ahogy minden karácsonykor szokta. 
  - Volt már jobb is. - intettem le majd a konyhába igyekeztem. Zayn közbe írt egy sms-t, hogy 15 perc és itt van.
Éppen forrócsokit akartam csinálni mikor nem találtam a pillecukrot. Sok keresgélés egy egy kis "vita" után a testvéremmel sikeresen megtaláltam.
  - Megvaan! - üvöltöttem fel majd a csengő megszólalt. 
  - Kinyitom. - sóhajtott a húgom miután látta, hogy én nem fogok onnan megmozdulni. Elővettem a bögrémet a pórt, tejet és a pillecukromat majd nekiláttam. Mikor azt néztem, hogy a tej forr a lábosba éreztem, hogy valaki hátulról átkarol. Kezei hirtelen hidegek voltak gondolom a fagyos időjárástól viszont meleg lehelete a nyakamat csiklandozta.
  - Ugye nekem is csinálsz? - fordított maga felé, hogy a szemembe tudjon nézni.
  - Még mit nem. Mi vagyok én? Cselédasszony? - néztem rá tök komolyan de Bell nevetésben tört ki meg ahogy hallottam sokan mások is. Mert voltak kint a nappaliba még vagy négyen.

*Bella*

Éppen beszélgettem a fiúkkal mikor meghallottuk, hogy Allison és Zayn beszélgetnek.
  - Még mit nem. Mi vagyok én? Cselédasszony? - hallottuk én meg nagy röhögésben törtem ki. Nem tudom, hogy a fiúk azért nevetnek mert ahogy én nevetek, vagy azon, hogy mit mondott Allie. Igazából nem tudom én se mi volt benne vicces de az most mindegy. 
Allie és Zayn végül kijöttek egy-egy bögrével a konyhából, majd apa jött le a lépcsőn.
  - Felhívtam a temetőt és holnap lesz a temetés. - mondta mire Allievel összenéztünk és ismét megjelentek a könnycseppek.

39.fejezet - Utazás?

*Allie*  

- Szóval arra gondoltunk, hogy menjünk el így heten Miamiba. - fejezte be Liam.

  - Most? - kérdezte meg Bella.

  - Három nap múlva indulnánk és a szilvesztert is ott töltenénk. - ült le mellém Zayn. Szóval december 30.-án mi a repülőn foguk ülni. Én csak néztem ki a fejemből. Bella rám nézett ezek szerint nekem kéne mondanom valamit.

  - Figyi Bella. Szerintem ez jó ötlet. - néztem a húgomra. Az egyetlen húgomra.
  -Egy kérdés... - kezdett bele Harry. -Ha rossz kedvetek van akkor őm.. szoktatok eret vágdosni, kiugrani kocsik elé, vagy esetleg más?
  -Harry! - szóltam rá. -Nem szoktunk.
  -Akkor jó. - nyugodott meg. -Nem kell őrködni.
  -Én azért őrködnék. - nézett ránk Liam. A fiúk igazat adtak neki. Pedig nem is akartunk semmit csinálni.

Hazamentünk a fiúkkal együtt. Apuval megbeszélték, hogy elmehessünk velük. Hívták őket is de semmi áron nem akartak jönni. Persze Niall mondta, hogy Zayn és én együtt leszünk de így se hatotta meg őket. Most inkább itthon maradnak, vagyis apa ezt mondta. Este mikor a fiúk indultak haza még Zayn megkérdezte, hogy maradjon e velem de nemet intettem a fejemmel jelezve, hogy most csak a családommal szeretnék lenni.
  -Akkor három nap múlva. - ültem Bella mellé az ágyra.
  -Figyu. Miamiban meleg van? - kérdezte izgatottan.
  -Igen. Kb, mint itt tavasszal.
  -Bármennyire is rossz anyuék nélkül azért ez egy kicsit feldob hogy utazunk. - kezdte el a ruhákat a bőröndbe dobálni.
  -Engem is. - mondtam halkan. Nem tudom mért de így volt jó.
Bella erre csak elmosolyodott.. bár tudom hogy a mosolya nem volt őszinte.
  -Nagyon szeretlek. - öleltem át egyetlen húgomat.
  -Allie.. - csillant fel a szeme. -Jessica Miamiban lakik.
Láttam Bellán hogy örült ennek egy kicsit. Jessica, Bella legjobb barátnője már úgy születésünk óra. Amióta Londonba költöztünk ők nem beszéltek. Kicsit fura dehát..
Miután Bella eszeveszetten kirohant én elmentem venni egy fürdőt. A vízet teli engedtem és beleültem a forró habfürdőmbe. Igazán jól esett végre egy kis kikapcsolódás, mert kicsit zavar hogy most mindenki máshogy viselkedik velem. Odafigyelnek rám, nem sértődnek meg.. nem szeretném ha Liáék miatt velem is kivételeznének.

Kikászálódtam a kádból és felhúztam a pizsimet ami egy mackónadrág, egy hosszú bő póló (amit Zayntől csórtam) meg egy bundazokni. A puha ágyikómba ugrottam és próbáltam aludni.

*Bella*
Allievel beszélgettem utána a padlásra rohantam ahol mindent feltúrtam a régi naplómért amibe arról írtam hogy utáltam a sztárokat, mennyire szeretnék szerelmes lenni meg hasonlók. áá meg is van. Belelapoztam és különféle áthúzott fejű sztárok vagy a suliba járó helyes fiúk képeivel volt tele. Minden le volt írva ami érdekelt. Gondoltam rosszabb időkre jó lesz olvasgatni és a bőröndbe tettem. Érdekes hogy három nap van de már teljesen bepakoltunk mindketten. Kicsit izgultam de nem vártam a temetést .. és temetés utáni napon indulunk is, nem a legjobb megoldás. 
  -Elmentem fürdeni. - kiabált Josh a szobámba.
  -Kérdeztem? - néztem rá.
  -De a te szobádba.
  -Mért? - értetlenkedtem.
  -Mert eldugult a lefolyó a szobámba. - sétált be.
  -És Allie?
  -Fürdik.
  -Képzeld én is arra készülök. Kifele. - löktem ki.
  -De én is akarok. - jött vissza.
  -De nem fogsz velem fürdeni. - néztem rá csúnyán.
  -Vedd ezt fel. - adta a kezembe a fürdőruhámat.
  -De Josh nem fürdök veled. - dobtam az ágyra.
  -Még pedig én most fürdök. - tolta le a naciját. - Szólj ha kész vagy.
Na ez jó lesz. Egy 21 éves fiú a 18 éves húgával fürdik, legalább fürdőruhába.. ez már valami.
  -Gyere már. - ráncigált be a kádba Josh.
  -Josh ez undorító. - céloztam arra hogy együtt fürdünk.
  -Louissal is fogsz. - nevetett.
  -Josh! Az lehet de akkor is, kérlek.. te a báttyám vagy. - forgattam a szemem.
  -És az is maradok. - puszilt arcon. -De Louison fürdőnadrág sem lesz.
  -Josh. - kiabáltam rá.
Apa párszor ránk kiabált hogy csendesen és mikor már nem bírta az ajtón dörömbölt.
  -Bella bejöhetek? - kopogott.
  -Nem mert pucér vagyok. - mondta lányos hangon Josh.
  -Gyere. - mondtam unottan.
  -Ti együtt fürdötök? - lepődött meg majd lassan benyitott.
  -Hívj szerelőt. - mutattam a telefonomra.
  -Mégis minek? - nézett rám Josh.
  -Mert nem fürdünk együtt többet. - ugrottam ki a kádból.
Apa csak nevetgélt azon hogy hogy lehetnek ilyen gyerekei akik felnőttek de azért egymással fürdenek.
  -Nem mostam hajat. - szálltam vissza a kádba.
  -Megmossam? - nyúlt a samponért Josh.
  -Lécci. - mosolyogtam.
Még Josh a hajamat mosta én rájöttem hogy nem szabad szomorkodnom anyu és Lia miatt inkább mosolyogjak mert a többiek még élnek és szeretnek. Ha szomorú lennék őket is elveszíteném.

Josh-al kimásztunk a kádból majd megszárítottam a hajamat és felkaptam a pizsimet. NEm volt más dolgom csak aludni. Elég nehezen de sikerült elaludnom.

38. fejezet - Nem bírom, túl gyenge vagyok!

*Bella*

Nem jutottam messze mert Louis elkapott az ajtóba. Szinte meg se szólaltam azóta. Zayn próbált velem beszélni de szinte reménytelen. Azt vettem észre, hogy az én könnyeim elkezdenek patakokban folyni. A kishúgom és az édesanyám már nincs velünk. Meghaltak. Egy hat éves kislányt elvitt a halál.

  - Bella nyugodj meg kérlek. - ült oda mellém Louis és átölelt, de most ez sem vígasztalt.

  - Nyugodjak meg?Te megtudnál nyugodni ha az édes anyukád és az egyik húgod meghalna? - üvöltöttem sírva. Nem tudtam uralkodni magamon. Csak kijött belőlem. - Sajnálom Louis. Nem így akartam. - mondtam halkabban lehajtott fejjel és ismét elkezdtem zokogni. Allie elaludt Zayn meg felvitte így nem hallhatott semmit.

  - Megértelek. - sóhajtott és nagyon szorosan megölelt. 

  - Nem akarlak téged is elveszíteni. - sírtam. - Nem bírom, túl gyenge vagyok! - buktam ki ismét.

  - Átvészeljük ezt is hidd el. Itt leszek melletted. - suttogta szinte a hajamba. 

Azt hiszem este miután kisírtam a szemem elaludtam. Azt is csak onnan veszem, hogy már reggel van és Louis mellkasán fekszek. Felkeltem és reménykedtem, hogy ez csak egy rossz álom volt de ahogy megláttam Alliet a konyhába, kávét szürcsölve, kisírt, karikás szemmel rá kellett jönnöm, hogy ez nem álom volt.

  - Apa hívott. - mondta miután lenyelte a keserű folyadékot és láttam, hogy egy kicsit elfintorodik az arca. 

  - És mondott valamit? - kérdeztem és én is töltöttem magamnak kávét, de én sok tejet öntöttem bele. Csak a tejes kávét ittam meg ahogy Allie is de úgy látom most nem igazán érdekelte, hogy milyen a kávéja.

  - Be azonosították a holttesteket és tényleg ők voltak azok. - csordult le egy könny csepp az arcáról. - Ma el kell mennünk az ügyvédhez és a temetést intézni. - fejezte be el-el csukló hangon.

  - A legszebb temetést érdemlik ha lehet ezt szépnek nevezni. - kezdtek el nekem is folyni a könnyeim. 

  - Josh egy óra múlva itt van értünk. Haza kell mennünk átöltözni mivel így nem mehetünk oda. - mutatott a ruhánkra.

  - Most pont a ruhám érdekel a legjobban. - nevettem fel keserűen.

A fiúktól elköszöntünk majd beszálltunk Josh-hoz a kocsiba és hazamentünk. Felvettünk valami elegánsabb ruhát mert hát mégis csak ügyvéd. Mivel anya élettársa is ott volt velük így mindent meg kell beszélni, hogy mi kire marad. Láttam Josh-on és apun is, hogy nem sokat aludtak. Egy kis alapozót felkentem az arcomra, ahogy Allie is hogy ne látszódjon a hatalmas karika a szemünk alatt és elindultunk négyen az ügyvédhez. 

  - Nos akkor a házat Allison, Isabella és Josh Greenfild kezébe adom mivel tudtommal magával, Don Greenfild-el elváltak így őket illeti a ház. - nézett fel a jegyzetei közül Rob az ügyvéd. Régóta ismertük ugyanis anyát nagyon jól ismerte de mindig magázódott ha munka volt az ügybe. 

  - Szóval ha szeretnénk bármikor beköltözhetünk? - kérdezte meg Josh. Én pont hogy nem költöznék még oda, hisz minden rájuk emlékeztetne.

  - Igen, és Mayce a divatcéget rátok hagyta lányok. - nézett rám és Allie-re. Jéé tegeződött.

  - Köszönjük. Más valami? - kérdezte apa.

  - A rátok maradt pénzt három fele osztjuk el, mivel az is marad. Nem tudom, hogy tudjátok e, hogy Mayce gyűjtött pénzt egy bankba és azt bármikor kivehetitek persze, csak a ti részeteket. - olvasta fel az utolsó sorokat Rob.

  - Gyűjtött? - szólalt meg hirtelen Allie.

  - Igen. Nem tudtatok róla? - kérdezte meg Rob és újra elkezdte falni a sorokat.

  - Nem. - adtam én a választ.

*Allie*

Mindenki meglepődött mikor megtudtuk, hogy anya gyűjtött pénzt. Ahogy vége lett az ügyvéddel való beszélgetésnek megbeszéltük Josh-al és Bellával, hogy nem vesszük még ki a pénzt, csak akkor ha szükség lesz rá és akkor se az egészet, bár nem tudjuk mennyi pénz van bent. Rob azt mondta, hogy majd megkérdezi és felhív minket az összeggel kapcsolatban. A következő helyszín az ahova nem akartunk soha se menni legalábbis én biztos nem főleg nem a kishúgom vagy az anyám miatt. A temetkezési ügyintéző.

A temetés két nap múlva lesz hiszen csak akkorra van időnk.. Annyi a szerencsém, hogy itt van nekem még Bella, apa, Josh és a fiúk. A fiúk. Felkéne őket is hívni.

   - Allie. - szólt bele az ismerős hang. - Hogy vagy?  - kérdezte aggódva.

   - Nem túl jól. - mondtam keserűen.

   - Őszinte részvétem. 

   - Köszönöm, azt hiszem ezt kell mondani. - sóhajtottam. - Merre vagytok? 

   - Harrynél. Idejöttök vagy menjünk értetek, vagy nem akartok most találkozni velünk? - kérdezte.

   - Oda megyünk. Joshal kidobatjuk magunkat. - mondtam majd megsem várva Liam válaszát kinyomtam. 

Josh kitett minket Harry házánál. Becsöngettünk majd hangos trappolásokat és kiabálásokat hallottunk. Mind az öten ajtót nyitottak.

   - Sziasztok. - köszöntek a fiúk. Mindenkit egyesével köszöntöttem én is és Bella is, persze ő Louisnál én meg Zaynnél ragadtam le.

   - Gyere üljünk le. - fogta meg a kezem és a kanapéhoz húzott minket. Igen minket mert Bella is jött.

   - Mi folyik itt? - kérdezte gyanakodva Bella. 

   - A fiúkkal arra jutottunk, hogy mivel egy kicsit kikapcsolódjatok.. - kezdte el Niall.

   - Kikapcsolódni? - néztem hülyén.

   - Valami olyasmi. Tudom ez hülyén hangzik ezek után de pont ezért arra gondoltunk, hogy ... - folytatta Liam.

37. fejezet - Elvesztettünk :'(

*Allie*

Nem volt kedvem átöltözni így koktél ruhába lementem a nappaliba és a kanapéra dőltem. Épp a híreket adták be.
  - Itt állunk az egyik kanyarodósávnál ahol egy baleset történt. - kezdett bele a riporter és én a szememet a tv-re szegeztem. Ismerős volt a kocsi. Nagyon is.
  - Az utasok sajnos nem élték túl, mivel nagy magasságból estek le. Még a helyszínen meghaltak. - folytatta. -Egy férfi egy nő és egy fiatal kislány vesztette életét. Találtunk egy személyi igazolványt még a kocsiba amin Mayce Burker név szerepelt. Kérem a hozzátartozók jelentkezzenek a lenti számot hívva. - mondta a nő és a szám megjelent a tv alján, de azt már homályosan láttam ugyanis könnyeim elkezdtek záporozni.
  - Nee! - rogytam üvöltve a földre. Hirtelen mindenki ott termett a nappaliba megrémülve.
  - Mi a baj Allie? - jött oda hozzám gyorsan Zayn.
  - Anya és Lia.. - mondtam volna ki de nem tudtam mert megint elkezdtem bőgni így csak a tv-re mutatva szembesítettem őket a szörnyű hírrel. Joshon láttam, hogy próbál erős maradni ahogy apán is. Zayn magához ölelve próbált nyugtatni de nem igazán sikerült neki.
  - Bella. El kell mondanom neki. - álltam fel és úgy ahogy voltam (mezítláb de felvettem egy tanga papucsot, koktél ruhába és szétfolyt sminkkel) kifutottam az ajtón egyenesen Louis házáig. Ahogy oda értem becsöngettem. Bella megijedt tőlem de ahogy elmondtam neki mindent ő is sírva fakadt és kifutott a házból, nem volt erőm utána futni ezért kiabáltam a konyhába rendezkedő Louisnak aki utána eredt.

Kb utánam tíz perccel Zayn érkezett oda. Én egy nagy, vastag takaróba voltam betakarva és éreztem, hogy beteg leszek. Kapart a torkom és nagyon melegem volt de hiába akartam levenni a takarót magamról Zayn mindig vissza tette rám.
  - Ne vedd le.Így is lángolsz. - fogta meg a homlokom majd felállt és visszatért gyógyszerrel a kezébe. - Lázcsillapító. - adta oda a pohárral együtt. Nem szóltam semmit csak bevettem a gyógyszert.
  - Szólalj meg kérlek. - ült le mellém Zayn. Én csak a fejemet a mellkasának döntöttem és elaludtam.


*Bella*
Vacsora alatt megbeszéltem Louissal hogy ma nála alszok. Apa és JOSH elengedtek, Alliet nem hiszem hogy engedték volna a mai nap után.
  -Elmentem. - kiabáltam és közbe a kabátom cipzárjával matattam.
  -Este hívlak. - szólt utánam Josh.
  -Örülök. - dünnyögtem.
Most Allie miatt én is megfigyelés alatt vagyok.
Louis háza felé sétáltam és éreztem az arcomon a hideg hópelyheket. Az utca csendes volt csak a hó ropogását lehetett hallani.
  -Sziaaa. - ölelt át Louis.
  -Szia. - öleltem vissza. -Beengednél? Tudod hideg van.
  -Gyere csak. - állt félre.
  -Nem lehet. - sóhajtottam és láttam magam előtt a leheletemet ugyanis olyan hideg volt.
  -Mért? - nézett rám úgy mintegy bolondra.
  -Ide fagytam. - dünnyögtem.
Louis berángatott az ajtón és levettem a kabátomat de az ajtó előtt ácsorogtunk.
  -Igazán becsukhattad volna. - löktem be az ajtót.
Louis a becsukott állapotú ajtóhoz lökött és szorosan velem szembe állt.

  -Lennél a barátnőm? - suttogta a fülembe.
  -Nem tudom. Félek a szerelemtől. - toltam el kicsit magamtól hogy szemkontaktusba legyünk.
  -Bella te nem a szerelemtől félsz.. hanem attól hogy nem szeretlek viszont. - ölelt át újra.
  -Lehet. Vagy csak attól hogy egyszer úgyis vége. - sóhajtottam.
  -Szóval? - emelte fel a fejem.
A válaszomat nem hiszem hogy hallotta volna mert valaki ráfeküdt a csengőre mi pedig pont az ajtó elött álltunk.
  -Ááá. - sikítottam mert kissé megijedtem a lefolyt sminkű, koktélruhás, tanga papucsos lánytól. Később rájöttem hogy Allie az.
  -Gyere be mert beteg leszel. - hurcolta be Louis. - Bár örülj ha megúszod egy felfázással.
  -Bella! Anyu és Lia.. - fakadt sírva Allie.
  -Nyugi Allie, nyugodj le. - nyugtattam a sírástól és lihegéstől terhelt testvéremet.
  -Meghaltak. - mondta ezt már lihegés mentesen.
  -Hogy mi? - fakadtam sírva.

36.fejezet - Terhes vagyok?

*Allie*

Minden jól ment addig amíg le nem ültünk, ugyanis Louis leöntötte Bellát egy pohár vízzel.
  - Ezt nem hiszem el. - nézett az ég fele Bella. 
  - Ránk vall. - rántott vállat Louis és tovább folytattuk az ismerkedést. Ez furcsa volt.
Az ülés rend úgy volt ahogy helyet foglaltunk vagyis én Zayn és Harry közé kerültem.
  - Nem azt mondtad, hogy nem fogsz sűrűn magassarkút hordani? - hajolt közelebb hozzám.
  - Hát vagy ez vagy el kell viselnem, hogy vagy két fejjel magasabb vagy nálam. - mosolyogtam rá. Egy ideig beszélgetések közepette kajáltunk majd kicsit elkezdtem szédülni.
  - Jól vagy Allie? - üvöltötte át az asztal másik végéről nekem Josh így aki eddig nem is vette észre, hogy rosszul vagyok most biztos.
  - Meg vagyok. - mondtam és úgy tűnt mégse vagyok annyira jól, mert hánytam, méghozzá majdnem Zayn cipőjére.
  - Nagyszülők lesztek! - üvöltette Bella anyunak,apunak és Zayn szüleinek amire mindenki rám és Zaynre nézett. 
  - Tényleg terhes vagy? - nézett rám apa.
  - Nem! Dehogy is! Bella már megint képzelődik. - mondtam szemforgatva.
  - Csináljatok terhességi tesztet. - szólt bele Harry. Nem hiszem el, hogy mindenki velem foglalkozik most.
  - Dehogy csináltatok. Nem vagyok terhes. - fogtam a fejem.
  - Hogyha nem lennél bevállalnád. - nevetett valaki és az a valaki a hang alapján Justin lehetett.
  - Kösz Justin. - néztem rá szúros szemekkel.
  - Jasmine találta ki. - mutogatott a hugára.
  - Biztosan a négy éves kislány fog ilyeneket mondani. - szólt bele Bella.
  - Nem hagyhatnánk engem? - kérdeztem és hívtunk egy takarítót, hogy feltakarítsa amit kiadtam magamból.
A vacsi többi része elviselhetően telt el bár mindenki azt nézte, hogy mennyit eszek, még ZAYN is!
Amikor vége lett a vacsorának mindenki elköszönt mindenkitől. A fiúk családja haza ment de a miénk maradt. Zaynel megbeszéltük, hogy marad nálunk míg a fiúk haza mentek.
  - Hova hova? - kérdezte Josh az ajtóba Zayntől.
  - Bellához. - adta az egyszerű választ.
  - Tőle is akarsz gyereket? - kérdezte Josh és mindenki elkezdett nevetni. Hát szép kis család. - Csak hülyülök. - mosolyodott el és nevetve lepacsiztak. Nem értem őket. 

*Bella*

Zayn feljött hozzám mert beszélni akart velem közben apa gyanúsan mászkált Allie és az én szobám ajtaja előtt.
  - Apa. Ülj le, igyál egy kávét, beszélgess a család többi tagjával, vagy felőlem bármit csinálhatsz csak menj már innen. - néztem rá és becsuktam az ajtómat.
  - Na mondd mit akarsz? - fordultam Zayn fele.
  - Aranyos. - mondta szemforgatva és leült a székemre. - Allieről akartam beszélni. 
  - Várj. Tényleg terhes? - kérdeztem kb öt oktávval magasabb hangon. - Mert ugye én a testvére vagyok és mesélte, hogy miket csináltok ti esténként kettesben nálatok, szóval mostantól nem hiszem, hogy Allie nálatok fogja tölteni az éjszakáit ha Josh-on múlik, apa nem olyan lényeges max ő is nálad alszik. - mondtam.
  - Nem terhes nyugi már, vagyis remélem. Csak azt akartam megkérdezni, hogy nem vettél észre rajta valami furcsát? - kérdezte aggódva.
  - Nem. - válaszoltam egyszerűen.
  - Nem akartok tartani egy ilyen csajos bulit? Hátha mondd valamit. - győzködött.
  - Jól van. Úgyis rég beszélgettünk már nyugodt körülmények között. - vontam vállat és kilökdöstem a szobámból.

*Allie*

Éppen a tükör előtt álltam és a hasamat nézegettem mikor bejött valaki az ajtómon.
  - Mit csinálsz ha megkérdezhetem? - nézett rám ijedten.
  - Zayn hagyjál már. - löktem el a tükör közeléből. - Inkább nézegesd magadat addig. 
  - Te mondtad. - vigyorgott és arrébb lökött.
  - Nem így gondoltam. - mondtam az ágyon ülve. 
  - Mi a baj? - ült le mellém és kezeit a combomon pihentette.
  - Híztam. - néztem rá kétségbe esetten.
  - És? - nézett rám hülyén.
  - Mi van ha igazuk van ezeknek a hülye gyerekeknek? 
  - De nincs igazuk mivel nem vagy terhes mert védekeztünk. - mondta a végét halkabban gondolom mivel apa és Josh öt percenként benéz a szobámba.

35.fejezet - A baj kezdete

*Allie*

Mivel nem fértünk el volna Zaynel ezért haza mentünk bár nehéz volt hazavinni. Mi volt abban a kibaszott sörben hogy ennyire nincs magánál? Karácsonykor egyáltalán ki iszik ennyit? Látszik, hogy ez az én családom.
  - Szeretsz Allie? - ölelt át hátulról Zayn. Én ott babráltam azzal a kulccsal mert nem emlékszik a hülye gyerek, hogy melyik a lakás kulcsa annyi kulcs volt azon a tartón.
  - Igen de most hagyj nyissam ki az ajtót. - toltam le a kezét magamról.
  - De most foglalkozz velem. - puszilgatott.
  - Zayn. - fordultam felé. - Részeg vagy. Beviszlek és ott maradok. Csak hagyd, hogy kinyissam az ajtódat. - néztem a szemébe. Elmosolyodott és engedte végre, hogy kinyissam.
Gondolom mindenki aludt mert nem találkoztunk felfele a szobáig senkivel. Gyorsan besettenkedtünk a szobába.
  - Gyere. - húztam magam után a fürdőbe.
  - Együtt fürdünk? - mosolygott rám.
  - Nem. Most rád engedem a hideg vizet így kijózanodsz mert én nem fogok egy részeg Zayn-el együtt aludni. - löktem be a zuhany alá és nem érdekelt, hogy van rajta ruha ráengedtem a vizet. 

Miután ezzel is megvoltunk levette a vizes ruháit mostmár kicsit józanabbul állt előttem. Oké lehet, hogy láttam már de azért mégis elfordultam. Felvette az alvós cuccát aztán én is.
  - Mostmár foglalkozol velem? - ölelt meg hátulról. Szerettem ha így ölelt.
  - Eddig is foglalkoztam veled. - fordultam meg és kezeimet a nyaka köré kulcsoltam.
  - De nem eléggé. - puszilgatott amivel kikészített.
  - Dehogynem. Akkor miért hoztalak haza satöbbi? - mosolyogtam rá.
  - Mert szimplán kedves vagy és szeretsz sőt.. imádsz. -puszilta meg most a szám.
  - Te nagyon azt hiszed. 
  - Nem hiszem. Tudom. - emelt fel amire egy kis sikkantás hagyta el a szám és leült velem az ágyra. Én ellöktem magamtól és hátat fordítottam neki.
  - Milyen parfümöt használsz? - kérdeztem meg hirtelen.
  - Mert? - nézett rám értetlenül.
  - Mert befújom azzal a macimat és ha nem leszel itthon lesz kit ölelgetnem. - adtam egyszerű választ. Igen megint arra gondoltam, hogy milyen lesz ha elmennek koncertezni meg ilyenek.
  - Majd befújom neked. - ölelt át.
Így aludtunk el. Én a gondolataimmal, Zayn meg.. azt nem tudom.

Reggel korábban keltem mint Zayn így kibújtam karjai közül és felöltöztem. Ahogy leértem a konyhába Trisha-val találtam szembe magam.
  - Jó reggelt. - köszöntem neki.
  - Jó reggelt. - mosolygott rám. - Hogy hogy itt? 
  - Hát tegnap sokan voltunk és nem fértünk el így Zayn-el felajánlottuk, hogy mi akkor idejövünk hogy legyen hely a többieknek. - meséltem el a tegnap történt eseményeket.
  -Értem. És a fiam?
  - Alszik még. 
  - Kérsz valamit enni? - állt meg az asztal előtt ahol ültem.
  - Nem köszönöm. - válaszoltam mosolyogva majd Safaa rohant le a lépcsőn. 
  - Allie. - ugrott az ölembe. 
  - Szia Safaa. - pusziltam meg. Így beszélgettünk tovább Trisha-val, hogy Safaa az ölemben ült. Később Zayn jött le a lépcsőn.
  - Jó reggelt álomszuszék. - mosolygott rá az anyja. Zayn motyogott valamit majd odajött hozzám és megcsókolt. Trish mosolyogva nézte végig ezt a jelenetet. Igazából nem is kell megjátszani magunkat ugyanis tényleg így üdvözöljük egymást de járni nem járunk. Gondolat menetemből a telefonom csengőhangja zökkentett ki.
  - Bocsánat. - tettem le az ölemből Safaat és félre vonultam telefonálni.
  - Szia Allie. - köszönt bele a hugom.
  - Mondd.
  - De aranyos vagy ha fáradt vagy. Na mindegy. Apuék azon gondolkoztak, hogy elmehetnénk vacsizni este így mindenkivel.  - mondta el gyorsan a mondókáját.
  - Az az? - kérdeztem vissza.
  - Te, én, apa, anya, Josh, Lia, Jasmine, Justin, Trixy, Ben, Zoe, Selena, Louis, Louis családja, Harry és a családja, Niall és a családja, Liam és a családja és akkor Zayn és a családja ha benne vannak.
  - Úristen. Ez kicsit sok nem? És hova akarnak menni? - kérdeztem és elkezdtem visszasétálni a konyhába Zaynékhez.
  - Apa lefoglalt valami éttermet ezekre az emberekre mind. - válaszolta. 
  - Akkor megkérdezem. Mikor? - ültem le Zayn ölébe.
  - Hétkor. - adta a választ.
  - Akkor hétkor hol is? 
  - Abba az elegáns étterembe tudod ami a városba van. Nem tudom a nevét. - gondolkozott vagyis nagyon úgy tűnt.
  - Akkor oda megyünk. Puszi. - köszöntem el és leraktam.
  - Ki volt az? - kérdezte Zayn. De kíváncsi.
  - Bella. Azt kérdezi apa, hogy nem e jönnétek ti is velünk egy ilyen nagyon nagy családi vacsira? Mindenki ott lesz. A fiúk családja is jön. - mosolyogtam.
  - Szerintem mehetünk. - mosolygott Trisha. 
  - Akkor hétre oda kell mennünk a városba abba a nagy étterembe. - mutogattam értelmetlenül.
  - Jól van Allie. Tudjuk miről beszélsz. - sóhajtott fel Zayn.

*Bella*

Szóltam Allienek, hogy szóljon Zayn szüleinek. Hát aztán sajnos kiderült, hogy Louis családja nem tud jönni mivel ma utaznak haza.
  - Üzenem nekik, hogy jó volt őket megismerni és sajnálom, hogy nem tudnak jönni. - öleltem át Louist amikor ment haza elköszönni a családjától.
  - Meg mondom nekik. Ja amúgy ők meg azt üzenik, hogy szívesen látnak bármikor mikor megyek haza. - mosolygott rám és egy gyors csók után elindult haza.
Elkezdtem készülődni az estére hogy maradjon időm de ezt a telefonom csörgése szakította meg.
  -Szia. - mondtam bele boldogan.
  -Szia Bella figyu anyuék már haza mentek.. vagyis most mentek el öt perce. Szóval nem tudunk menni. - sóhajtott Niall.
  -Niall... ugyan már. Te attól még jössz! Hétkor az étteremnél legyél! - csaptam le a telefont, hogy még válaszolni se tudjon. Akkor tehát ott lesz az én családom, Zayn és családja, Liam és családja és Harry és családja. Ez összesen 29 fő lesz.
Allie fél hatra hazaért hogy elkészüljön egy óra alatt. Sikerült is neki. Azt a ruhát vettük fel amit Joshtól kaptunk karácsonyra. Egy egyszerű fekete koktél ruha egy rózsaszín masnival a derekán.

  -Indulhatunk már? - mosolygott az ajtóból rám Allie.
  -Persze. - ugrottam fel az asztaltól.
Allie magassarkút viselt amit furcsáltam, rajtam pedig egy lapos talpú fekete balerina cipő.
  -Allie mért vagy magassarkúba? - méregettem lefele menet a lépcsőn.
  -Mert... csak. - mondta furcsán.. mintha izgulna vagy nem is tudom.
Beszálltunk a kocsikba. Én középen hátul ültem mellettem Lia és Allie, Elöl pedig apu, és az anyós ülésen Josh. Nem tudjuk hogy a többiek hogy ültek de nem is érdekelt minket. 19:04 - re odaértünk. Ez ránk vall hogy késünk. Mindenhonnan.
  -Sziasztok. - öleltük át a fiúkat és sorba bemutatkoztunk az embereknek.
  -Nem vagyunk egy kicsit.. hogy is mondjam..? Sokan? - nézett körbe Niall.
  -Apu kibérelte vagy mit csinált. Csak mi leszünk bent. - magyarázta el Allie. Miután mindenki bemutatkozott mindenkinek, végre bementünk. Hát majdnem megfagytunk Allievel. Mikor leültünk jöttek a "Ti ikrek vagytok?" kérdések. Mi azokra csak mosolyogva bólintottunk.
Miután leültünk el kezdődött a baj...