22.fejezet - Palacsinta 'party'

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*
Reggel már hétkor a konyhába pakolásztam. Vagyis palacsintát csináltam. Már elég sok készen volt mikor csöngettek.
  -Louis? - néztem rá.
  -Én vagyok. - tolt félre hogy betudjon jönni.
  -A konyhába gyere. - indultam el.
Gyorsan megforgattam a palacsintát nehogy elégjen. Louis csak csendben üldögélt.
  -Hogy hogy itt? - mosolyogtam rá.
  -Ha délután nem érsz rá akkor jövök reggel.
  -Értem. Kérsz egy palacsintát? - toltam elé a palacsintás tányért a nutellával.
  -Nem kérek. - tolta el.
  -Figyelj Louis. - ültem vele szembe.
  -Hallgatlak. - mosolygott.
  -Ha ennyire zavar hogy Niallel randizok akkor nem megyek el.
  -Úgyse tennéd meg. - rágcsálta az ajkait.
  -Egy szavadba kerül. Egy szót mondj mért zavarna. - néztem a szemébe.
  -Igazán? Csak egyet? Hát jó... - mosolyodott el.
  -Ez több volt mint egy.. - néztem szemrehányóan. - Csak egyet.
  -Szeretlek. - vettük fel a szemkontaktust.
  -Lo.. Louis.. - dadogtam. Ő erre csak elmosolyodott és felém hajolt.
Ajkait az enyémekre helyezte és megcsókolt. Mikor megcsókol úgy érzem mintha a menyországba lennék. Azt hiszem szerelmes vagyok. Életemben először. Furcsa ezt mondani de igaz.
  -Én is. - mondtam miután elhajolt tőlem.
  -Bella. - nézett a szemembe.
  -Mondjad. - mosolyogtam.
  -A palacsintád.. füstöl.
  -Mi?
  -Ég!! - mutatott a gáztűzhely felé.
  -Neee. - futottam oda.
Azt hiszem mára befejeztem a palacsinta sütést.
  -Kérsz? - nyújtottam a nem odaégett palacsintás tálat.
  -Most már igen. -mosolygott.
  -De Niallel elmegyek. - hoztam fel.
  -Azt csinálsz amit akarsz. - nevetett.
  -Nincs harag.
  -Nincs. - ette a palacsintát.
  -Akkor jó. - olyan közel hajolt hogy a homlokunk összeért.
Arra lettem figyelmes hogy két személy trappol le az emeletről Szerintem Bella és Josh az. Hogy valaki mindig akkor jön amikor nem kéne.

*Allie*

Még beszélgettünk egy kicsit és kezdtem megbékélni anyuval. Hazasiettünk mire már beesteledett.
  - Akkor én szerintem megyek. - állt meg az ajtóba Zayn.
  - Hát menj. - mondtam mintha egyáltalán nem érdekelne. Pedig érdekelt.
  - Ennyi? Hát menj? - nézett rám nevetve.
  -Mit vártál mit mondjak? - néztem rá hülyén. 
  - Például. Várj Zayn had öleljelek meg, vagy egy jóéjt puszit sem kapok? - kezdte el sorolni mire én behúztam az ajtón és apuhoz mentem vagyis a dolgozó szobájába.
  - Apa ma itt alszik Zayn.Oké? Oké. - tárgyaltam le vele vagyis inkább magammal a kis beszélgetést mire apa csak felnevetett és én ugrándozva mentem Zaynhez.
  - Tessék. Itt alszol. - nyújtottam rá a nyelvem amire ő elkapta a kezével.
  - Enhgedh elh a nyelvöm. - mondtam hülyén mert így nem lehet beszélni. Próbáltátok már?
  - Ha utána kapok egy puszit. - csücsörített. Én szemforgatva elvettem a kezét és csak azért is az arcára adtam egy cuppanós puszit. Felmentünk az emeletre és elvégeztük az esti teendőinket majd elaludtunk. 
Reggel hogy is mondjam.. kellemes ébresztőt kaptam. Azt éreztem, hogy valaki puszilgatja az arcom és a nyakam. 
  - Szép jó reggelt. - mosolygott rám Zayn.
  - Viszont. Hány óra? - kérdeztem nyújtózkodva.
  - Korán van. Nyolc óra. - válaszolta és felültünk az ágyba.
  - Hogy hogy ilyen korán fent vagy? - kérdeztem tőle a szememet dörzsölgetve.
  - Nem tudom. Csak felkeltem. - mosolygott és felhúzott az ágyamból.
  - De még olyan csábítóan hívogat az ágy. - nyúltam vissza az ágyam fele de ő húzott tovább.
  - Megreggelizünk és vissza alhatsz. - adott egy puszit a számra de mielőtt olvadozhattam volna megláttuk Louist és Bellát a konyhaasztalnál ülni.