25. fejezet - Megint együtt alszunk.

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*

Zayn és Allie leléptek, azt hiszem Zaynhez mentek.

  -Mennyünk valamerre. - toltam el magamtól Louist.

  -És mégis hova? - kerekedett el a szeme.

  -Ööm. Parkba. Indíts. - húztam a kezénél fogva.

  -Bella 11 óra elmúlt. - húzott az ágy felé.

Nem zavartattam magam csak sétáltam lefele és mint tudjuk ő úgyis utánam fog jönni.

  -Josh elmentünk szólj apunak. - nyúltam a kulcsért.

  -Kivel? - nézett rám úgy mint egy hülyére.

  -Szerinted? - néztem a lépcsőn szenvedő Louisra.

  -Jaa.. mindjárt más. - kacagott fel Josh.

  -Gyere már. - kiabáltam rá. Vagyis nem olyan hangosan.

  -Oké oké. - futott le.

A parkba sétáltunk és egy padra ültünk le ami egy játszótérrel volt szembe. Én rögtön Louis ölébe tettem a fejem és elfeküdtem a padon.

  -Olyan szépek. - néztem a csillagokat.

  -Akár csak te. - tűrte el a hajamat Lou.

Én csak vigyorogtam egyet majd a pulcsiját kezdtem babrálni.. majd azt hiszem elaludtam.

Reggel ismeretlen helyen ébredtem, kicsit megijedtem de mikor megfordultam Louis ott volt.. egy szál boxerbe de lényegében ott volt.

  -Hol vagyok? - dörzsölgettem a szemem.

  -Tomlinson palota. - mosolygott.

  -Hmm.. az más. - fordultam a hátamra.

  -Este felhívtam apudat hogy ne várjon haza. - hajolt fölém.

  -Ajánlom is mert sose felejtem el hogy elvittél a pokolházba és ott nem tudtunk fürdeni és a kaja is szar volt és.. - soroltam de Louis cselesen elhallgattatott.. vagyis megcsókolt. Éljen ! Ez a harmadik.. nem mintha számolnám de ami jó azt mindig számolom.

  -Így kell elhallgattatni egy sokat fecsegő lányt. - feküdt vissza mellém.

  -Hmm jó a taktikád. - nevettem.

  -Mrs. Tomlinson. - nézett rám.

  -Nem nem.. Mrs. Greenfild. - röhörésztem. De már annyira hogy köhögni kezdtem.

Louis akkorákat vágott a hátamra hogy csoda hogy nem repült ki a fogsorom !! 70 év múlva már a protkóm fog repkedni ha ezt folytatja.

  -Elég már. - csaptam a kezére.

  -Én csak meg akartalak menteni. - mondta bájosan.

  -Úgy hogy a lelket is kiütöd belőlem? - néztem értetlenül.

  -Azt nem lehet kiütni. - mosolygott. Nem értettem mire érti ezt de ráhagytam.. mint sok más dolgot amit nem értek..Louis fölém görnyedt és kezdett felém hajolni mikor megszólalt a csengő .. szerintem az volt.. bár kinézem azt is hogy ez valami "harc kürt" ami azt jelenti hogy rajongóktól bujkálj! 

*Allie*

  - Nem hiszem el. - fújtatott majd megnézte, hogy ki hívja telefonon.
  - Ki az? - kérdeztem tőle. Kíváncsi természetű vagyok na.
  - Liam. Nem veszem most fel ha nem baj. - mosolygott majd visszajött hozzám, de újra megcsörrent a telefonja. 
  - Fel veszem. - mondtam neki és felvettem a telefonját.
  - Szia Liam. - köszöntem bele. 
  - Szia Allie. - köszönt vissza Liam. - Zaynnél vagy? - kérdezte.
  - Igen mert? - vágtam értelmetlen fejet.
  - Mert Josh nem tudta hol vagy apád meg elment így nem tudtuk, hogy merre vagy és Zayn is eltűnt. Csak ennyit akartam mondani. Szia. - hadarta el és letette. Ez is érdekes egy fiú.
  - Ez furcsa. - mondtam a telefonnak vagyis Zaynnek mondtam volna de ő el volt foglalva velem. 
  - Mit akart? - kérdezte és elkezdte piszkálni az ujjamat.

 

  - Nem tudták, hogy hol vagyunk és felhívtak. - válaszoltam és bebújtam mellé az ágyba.

  - Álmos vagy? 

  - Nem. Annyira. - ásítottam egy nagyot.

  - Nem vagy az mi? - karolt át és ő is ásított.

  - Te is az vagy. - nevettem.

  - Az más. Ha te fent vagy én is. - vont vállat és közelebb húzott magához így én háttal voltam neki és a nyakamon éreztem a leheletét.

Reggel finom illatokra keltem. Mikor megfordultam Zayn nem volt mellettem így kénytelen voltam lemenni a nappali fele. 

Ő a konyhába volt és épp valamit csinált.

  - Ágyba akartam vinni. - szomorodott el.

  - Hozhatod még oda. - vigyorogtam és visszafutottam a szobájába. Hallottam, hogy Zayn még felnevet majd megindult a szoba fele.

  - Remélem szereted a tojásrántottát mert csak azt tudok csinálni. - hozta oda hozzám a tálcát.

  - Imádom. Kérsz? - nyújtottam felé a villám.

  - Ha már így megkínálsz. - mosolyodott el és miután lenyelte a falatot szájon puszilt.