26. fejezet - El kell mondanom neki

Nem igazán szoktuk megszabni a komi határokat, de mivel már fogyóba vannak a részek megkérünk arra titeket, hogy legyetek figyelemmel ránk is mert attól, hogy a következő részt kéritek nem biztos, hogy tetszik nektek. A sztori végén látható két gomb a "Tetszik" és a "Nem tetszik" ezzel jelezzétek, hogy mi a véleményetek a sztoriról és minél több komit szeretnénk amiben leírjátok a véleményetek az éppen elolvasott fejezetről. 
Szóval 10 komit és 10-15 tetszik után hozzuk a következőt. <3 


*Bella*
Louis a csengőhöz futott, én meg utána. A postás volt. Nem nézett jó szemmel minket.. Louis boxerbe én meg bugyiba és melltartóba.
  -Együnk. - csukta be az ajtót.
  -Mit? - mentem utána a konyhába. -Hozzá tudnék szokni egy ekkora házhoz.
  -Költözz ide. - mosolygott.
  -Hát persze. - ültem le a bárpulthoz.
  -Bundás kenyér jó? - nézett rám.
  -Tökéletes. -néztem ahogy feltöri a tojásokat.
Louis pár perc alatt megcsinálta a reggelit és elém rakta.
  -Ez bundás kenyér? És nem mozog. Ez jó pont. - cikiztem a kaját.
  -Edd meg és indulunk. - tette karba a kezét.
  -Mégis hova? - dörzsölgettem a szemem.
  -Anyukádhoz. Nála alszunk.
  -Mert mért?
  -Be szeretné pótolni az utóbbi éveket. - mosolygott.
Bekajoltam és felkaptam egy Louistól kapott ruhát és gyalog elindultunk egymás kezét fogva.
  -Szia anyu. - sétáltunk be Louissal.
  -Sziasztok kértek enni? - mosolygott.
  -Most ettünk. Felmegyek a szobámba Louissal.
Felsétáltunk a szobámba ami úgy maradt ott ahogy öt évesen hagytuk Allievel. Közös szobánk volt. Minden rózsaszín és hercegnős ágyunk volt amiről ilyen háló lógott.
  -Wow.. Barbieland. - nézett körül Louis.
  -Te alszol Allie ágyába. - nevettem.
A szoba tényleg  ugyan úgy van Bonnie is ott van ahol hagytam 13 éve. A szoba tele volt "Isa" meg "Carol" feliratokkal.. ez az Isabellát és a Carolinet takarta.
  -Carol.. az meg ki? - nézte Louis.
  -Allie.. kiskori neve. - léptem oda a halvány rózsaszín szekrényhez ami tele volt képekkel.

  -Ezek ti vagytok? - emelt fel egyet Louis.
  -Én, Bonnie és Josh. - vettem ki a kezéből a képet.
  -Úristen mennyi kép.. rád se ismerek. - nyomott egy puszit az arcomra.
  -Te is mutatsz majd? - néztem rá csillogó szemekkel.
  -Elő keresek párat. - kacsintott.
  -Köszönöm. - suttogtam és közelebb léptem hozzá, mellkasunk összeért. A kezével átölelt így még közelebb kerültünk egymáshoz.. Louis épp csókolt volna meg mikor Lia futott be a szobába.
  -Isa ti most itt fogtok lakni? - nézett ránk reménykedve.
  -Nem. De tudod mit? Sokszor jövünk el hozzád és te is eljöhetsz hozzánk. - öleltem át.
  -Louis csinálsz velem egy közös képet? - mosolygott.
  -Megint? - nevetett.
  -Igen és felteszed a Twitteredre? - könyörgött.
  -Ha szeretnéd. - emelte fel.
Megcsináltam a képet róluk majd együtt csináltunk képeket.
  -El se fogják hinni a barátnőim hogy nálunk vagy. - ölelte át Louis lábát. Ugyanis pontosan Louis csúnyácskájáig ér (szerintem levágtátok meddig).
Még csináltunk pár képet mikor Lia kitalálta hogy játszótérre szeretne menni.. levittük oda ahol tegnap este voltunk.. jól érezte magát.

Este kilenc körül elindultunk haza fele Louis cipelte Liát ugyanis 'álmos'.
  -Végre itt vagytok. Aggódtam értetek. - ölelt át mindhármunkat anyu.
Anya mögött egy pasi állt. Amint meglátott elkezdte csókolgatni majd a kanapéra húzta. Nem voltunk kíváncsiak a többi részre ezért felmentünk és lefürödtünk, illetve lefürdettük Liát. Nagyon szeretem csak nem velünk lakik.. nem tudom mért. Csoda hogy mi nem lettünk szét választva Allievel.. mint a két Lotti.
  -Álmos vagyok. - feküdtem be az ágyba.
  -Bella... a lábam lelóg az ágyról. - nyöszörgött Louis.
  -Nekem is. - nyávogtam.
  -Hisztis.. nincs valami nagyobb ágy? - ült fel.
  -De van. Josh szobája. - csillant fel a fejem fölött a villanykörte.
Louissal átfutottunk a mellettünk lévő szobába. Joshnak egy kicsivel nagyobb ágya volt.
Louissal egymással szembe feküdtünk és puszilgattuk egymást mikor Lia lépkedett be a szobába.
  -Isa. Rosszat álmodtam. Aludhatok veletek? - törölgette le a könnyeit.
  -Gyere kicsikém. - ültem fel.
Lia bemászott közénk és elaludtunk. Louis a hugomat karolta át úgy ahogy engem szokott ez tök aranyos.

*Allie*

Miután szépen megetettük egymást felöltöztem majd Zayn-el el szórakoztuk az időt. Sütöttünk muffint és megnéztünk két filmet. Este fele hazavitt majd elköszönt tőlem én meg bementem a nappaliba ahol Josh feküdt a kanapén.

  -Josh. Apa hol van? - néztem a kanapén elterülő fiúra.
  -Elment ismét azzal a szőkével. Azt mondta, hogy holnap reggelre várjuk. - mondta unottan és tovább nézte a tv-t.
  -Bella? - néztem rá ismét.
  -Anyunál Louissal. - sóhajtott fel.
  -Te nem mész akkor valahova? - kérdeztem tőle de ő csak egy fejrázással rendezett le. Hát nem akar velem beszélgetni.
  -Akkor én felhívom Zaynt és átmegyek hozzá. - vontam vállat és küldtem egy üzenetet neki.
'Van kedved elviselni egy Allison nevű lányt ma is az otthonodba?' 
Kb 5 másodperrcre rá jött is az sms.
'Milyen Allison?'
'Allison Greenfild' - válaszoltam neki.
'Caroline?'
'Az..:)'
'Ahhoz mindig van kedvem. Öt perc és ott vagyok.xx'
Én addig felmentem a szobámba és egy táskába eltettem a cuccaimat de mivel nem akartam folyton hurcolni ezért egy sport táskába betettem pár cuccot és gondoltam ott hagyom majd Zaynnél.
Pár perc múlva már csöngettek is. Szóltam Joshnak, hogy elmentem és ki is léptem az ajtón.
  -Oda tervezel költözni hozzám? - mosolygott és elvette tőlem a táskámat.
  -Nem éppen de ha megint lesznek ilyen kirohanásaid, hogy áthívsz mint múltkor akkor legyen másnapra ruhám. - mosolyogtam majd elindultunk a házához. Nem jártunk de szerintem ha egy ember látna minket azt hinné rögtön.
Ahogy beléptünk a házba a táskámat letettem a kanapé mellé majd mikor megfordultam Zayn volt mögöttem. Olyan hirtelen termett ott, hogy kicsit megijedtem és fel is sikítottam.
  -Csak én vagyok nyugi. -nevetett ki. Hajamat a fülem mögé túrta és elkezdett közeledni az én arcomhoz. Mikor már csak pár miliméter volt ajkaink között én nem bírtam és megtörtem azt a pár milimétert is.Őt szerintem meglepte a hirtelen felindulásom de elmosolyodott és hevesen kezdett el csókolni.Hajába túrva folytattam majd kezét levezette a seggemhez és úgy felemelt így lábamat a dereka köré kulcsoltam. Nem tudom hogy jutottunk el a földszintről az emeletre esés nélkül de horzsolás nélkül megúsztam. Zaynel egy pillanatra szakadtunk csak el egymás ajkától, mikor levegő hiányban szenvedtünk de még mindig tarott. Lábával belökte az ajtaját és vissza. Szinte ledobott az ágyra és úgy esett nekem. Kezeit a hátamon éreztem majd arra lettem figyelmes, hogy a melltartóm már nincs rajtam. Levette a pólómat is és én fordítottam a helyzetünkön.
  -Ennek is mennie kell. - mosolyogtam rá majd levettem a pólóját. Nem jöttem zavarba mivel már láttam így. Végig csókoltam kockás hasát egészen a szájáig.
  -Biztos akarod? - nézett rám amire bólintottam. A éjjeli szekrény fiókjából elővett egy zacskó féleséget vagyis nem láttam aztán észbe kaptam, hogy mi az. Megszabadítottuk egymást a többi ruhadarabtól is. Életem legszebb éjszakáján vettem részt.

Reggel mikor felkeltem Zayn még aludt.Apró csókokat adtam kissé borostás arcára.
  -Jóreggelt. - nyitotta ki a szemét félig.
  -Neked is. - mosolyogtam rá majd felkeltem, hogy lezuhanyozzak.
  -Mehetek? - nézett rém kaján vigyorral az arcán.
  -A-aa. Egyedül is letudok fürdeni. - nevettem fel és becsuktam az ajtót magam mögött.