37. fejezet - Elvesztettünk :'(

*Allie*

Nem volt kedvem átöltözni így koktél ruhába lementem a nappaliba és a kanapéra dőltem. Épp a híreket adták be.
  - Itt állunk az egyik kanyarodósávnál ahol egy baleset történt. - kezdett bele a riporter és én a szememet a tv-re szegeztem. Ismerős volt a kocsi. Nagyon is.
  - Az utasok sajnos nem élték túl, mivel nagy magasságból estek le. Még a helyszínen meghaltak. - folytatta. -Egy férfi egy nő és egy fiatal kislány vesztette életét. Találtunk egy személyi igazolványt még a kocsiba amin Mayce Burker név szerepelt. Kérem a hozzátartozók jelentkezzenek a lenti számot hívva. - mondta a nő és a szám megjelent a tv alján, de azt már homályosan láttam ugyanis könnyeim elkezdtek záporozni.
  - Nee! - rogytam üvöltve a földre. Hirtelen mindenki ott termett a nappaliba megrémülve.
  - Mi a baj Allie? - jött oda hozzám gyorsan Zayn.
  - Anya és Lia.. - mondtam volna ki de nem tudtam mert megint elkezdtem bőgni így csak a tv-re mutatva szembesítettem őket a szörnyű hírrel. Joshon láttam, hogy próbál erős maradni ahogy apán is. Zayn magához ölelve próbált nyugtatni de nem igazán sikerült neki.
  - Bella. El kell mondanom neki. - álltam fel és úgy ahogy voltam (mezítláb de felvettem egy tanga papucsot, koktél ruhába és szétfolyt sminkkel) kifutottam az ajtón egyenesen Louis házáig. Ahogy oda értem becsöngettem. Bella megijedt tőlem de ahogy elmondtam neki mindent ő is sírva fakadt és kifutott a házból, nem volt erőm utána futni ezért kiabáltam a konyhába rendezkedő Louisnak aki utána eredt.

Kb utánam tíz perccel Zayn érkezett oda. Én egy nagy, vastag takaróba voltam betakarva és éreztem, hogy beteg leszek. Kapart a torkom és nagyon melegem volt de hiába akartam levenni a takarót magamról Zayn mindig vissza tette rám.
  - Ne vedd le.Így is lángolsz. - fogta meg a homlokom majd felállt és visszatért gyógyszerrel a kezébe. - Lázcsillapító. - adta oda a pohárral együtt. Nem szóltam semmit csak bevettem a gyógyszert.
  - Szólalj meg kérlek. - ült le mellém Zayn. Én csak a fejemet a mellkasának döntöttem és elaludtam.


*Bella*
Vacsora alatt megbeszéltem Louissal hogy ma nála alszok. Apa és JOSH elengedtek, Alliet nem hiszem hogy engedték volna a mai nap után.
  -Elmentem. - kiabáltam és közbe a kabátom cipzárjával matattam.
  -Este hívlak. - szólt utánam Josh.
  -Örülök. - dünnyögtem.
Most Allie miatt én is megfigyelés alatt vagyok.
Louis háza felé sétáltam és éreztem az arcomon a hideg hópelyheket. Az utca csendes volt csak a hó ropogását lehetett hallani.
  -Sziaaa. - ölelt át Louis.
  -Szia. - öleltem vissza. -Beengednél? Tudod hideg van.
  -Gyere csak. - állt félre.
  -Nem lehet. - sóhajtottam és láttam magam előtt a leheletemet ugyanis olyan hideg volt.
  -Mért? - nézett rám úgy mintegy bolondra.
  -Ide fagytam. - dünnyögtem.
Louis berángatott az ajtón és levettem a kabátomat de az ajtó előtt ácsorogtunk.
  -Igazán becsukhattad volna. - löktem be az ajtót.
Louis a becsukott állapotú ajtóhoz lökött és szorosan velem szembe állt.

  -Lennél a barátnőm? - suttogta a fülembe.
  -Nem tudom. Félek a szerelemtől. - toltam el kicsit magamtól hogy szemkontaktusba legyünk.
  -Bella te nem a szerelemtől félsz.. hanem attól hogy nem szeretlek viszont. - ölelt át újra.
  -Lehet. Vagy csak attól hogy egyszer úgyis vége. - sóhajtottam.
  -Szóval? - emelte fel a fejem.
A válaszomat nem hiszem hogy hallotta volna mert valaki ráfeküdt a csengőre mi pedig pont az ajtó elött álltunk.
  -Ááá. - sikítottam mert kissé megijedtem a lefolyt sminkű, koktélruhás, tanga papucsos lánytól. Később rájöttem hogy Allie az.
  -Gyere be mert beteg leszel. - hurcolta be Louis. - Bár örülj ha megúszod egy felfázással.
  -Bella! Anyu és Lia.. - fakadt sírva Allie.
  -Nyugi Allie, nyugodj le. - nyugtattam a sírástól és lihegéstől terhelt testvéremet.
  -Meghaltak. - mondta ezt már lihegés mentesen.
  -Hogy mi? - fakadtam sírva.